G20: a folyosóra szorulhat a fő napirendi pont

Borzalmasan gyengén hangolták össze a résztvevők a terveiket a csúcs előtt, még sose láttam ilyen kaotikus előkészítést − mondta a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 tegnap kezdődött kétnapos szentpétervári csúcsértekezlete előtt egy globális kérdésekkel foglalkozó közgazdász a Reutersnek. A 19 ország és az Európai Unió vezetőiből álló csoport 2009-ben szokatlanul jól koordinálta a feltörekvő és a fejlett országok erőfeszítéseit a pénzügyi válság visszaszorítására, azóta azonban fellazult az együttműködés; most fennáll a veszélye annak, hogy egyetlen ügy, a szíriai beavatkozással kapcsolatos nézeteltérés még jobban szétzilálja kapcsolataikat.

A házigazda Oroszország első embere Vlagyimir Putyin államfő, a beavatkozás legfőbb ellenzője napirendre akarta vetetni a kérdést. Megérezte, hogy Barack Obama amerikai elnök gyengének tűnt a csúcs előtt: nem sikerült nemzetközi támogatást szereznie az 1400 halálos áldozatot követelő augusztusi vegyi támadást megtorló légi csapáshoz, és az USA kongresszusában is nehezen szerzi meg hozzá a képviselők jóváhagyását. Ők ketten már az értekezlet előtt különcsatát vívtak Szíria ügyében, a kérdés csak az volt a csúcs előtt, hogy egy hivatalos napirendi pont keretében csapnak-e össze vagy az informális szférába, a folyosókra és a különtárgyalások homályába szorul e vita. (Az eleve biztos volt, hogy a homoszexuálisok jogaival kapcsolatos nézeteltérésekről csak háttértárgyalásokon esik szó.)

Nagy fordulatot takar a csúcs egyik fontos vitatémája, a fejlett országok monetáris enyhítési politikájának hatása a feltörekvő gazdaságokra. Az év elején még az volt a baj, hogy a megfelelő hozam után loholó tőke az utóbbiak piacára áramlott, erősítve devizáikat − amióta azonban a Fed jelezte szándékát a mennyiségi lazítás szűkítésére, a visszahúzódó pénz veszedelmesen gyengíti a feltörekvők valutáit. Tekintettel kell-e lenniük az amerikai döntéshozóknak lépéseik külső hatására? − ez volt a már csúcs előtt elkezdődött vita tárgya. Várható volt, hogy a legsúlyosabban érintett India újra megpróbálkozik ezzel, miután korábban nem tudta elérni, hogy a legerősebb feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság, BRICS) összehangolt devizapiaci beavatkozással lépjenek fel. Tegnap azonban Putyin bejelenthette, hogy a BRICS tagjai 100 milliárd dolláros közös devizaalap létrehozásáról állapodtak meg − ez biztosíthat forrást a devizapiacaik stabilizálásához turbulenciák esetén, beleértve a Fed lazítási programja visszafogásának várható hatásait.

A G20-csúcs résztvevői elé kerül egy olyan, régóta készülő dokumentum, amelynek alapján egységesen állhatnak ki a multinacionális cégek adóoptimalizálási lehetőségeinek korlátozása mellett. A dokumentumot a G20 júliusi pénzügyminiszteri tanácskozása már elfogadta, lényegében azt próbálják megakadályozni, hogy a több országban jelen levő cégek az egyes országok adórendszere közti különbségek kihasználásával minimalizálják adóterheiket. A tervezett napirenden szerepelt a kockázatos (határidős, származékos) pénzpiaci műveletek visszaszorításának, illetve az ezeket előszeretettel alkalmazó hedge fundok, strukturális alapok − és az úgynevezett árnyékbankrendszer más szervezetei − megregulázásának ügye, valamint az európai bankunió létrehozása. Van azonban valami, aminek az asztalon lenne a helye, ám biztosan nem lesz ott − vélik megfigyelők. Ez pedig az, hogyan lehetne megszabadítani a világot attól, hogy kiszolgáltatott egyetlen világvaluta árfolyamhullámzásainak. Ahogy egy szakértő fogalmazott az év első és második felének ellentmondására utalva: a gyenge dollárnál csak egy rosszabb van: az erős dollár.