Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két és fél éve nem látott mélységbe zuhant az infláció Kínában, ami utólag igazolja, hogy miért vágott váratlanul kamatot múlt héten a kínai jegybank; Japánból pedig két lehangoló adat is érkezett hétfőn. Júniusban 2,2 százalék volt az éves fogyasztói árindex a legnagyobb ázsiai gazdaságban, ami jóval enyhébb a májusi 3,0 százalékos ütemnél. A kínai jegybanknál minden bizonnyal már tisztában voltak múlt csütörtökön az inflációs fenyegetés ilyen drámai mérséklődésével, amikor váratlanul újabb kamatvágásról döntöttek. A Goldman Sachs szerint júliusban akár 2 százalék alá is eshet az infláció, ami elvileg további teret ad a monetáris élénkítés előtt. Szakértők azonban figyelmeztetnek, ez a stratégia meglehetősen kockázatos lehet: a hivatalos inflációs adatot jelentősen torzítják a hatósági árak, a magánszektorban azonban − a bizonyos régiókban még mindig két számjegyű bérnövekedések mellett − komoly áremelkedések lehetnek. A drágulást elsősorban a lanyhuló külső kereslettel szembesülő exportszektor és az emiatt is visszaeső globális nyerstermék-árak fogják vissza, ám a belső tényezők miatt ez a hatás aligha tarthat sokáig.
Japánból eközben szokatlanul borús adatok érkeztek. A gépipari megrendelések több mint tíz éve nem zuhantak egy hónap alatt akkorát, mint júniusban: havi összevetésben 14,8 százalékkal kevesebb gépet rendeltek a japán cégektől. A mutató ugyan a nagyobb tételek, például közlekedési eszközök rendeléseinek torzító hatása miatt általában nagy kilengéseket mutat, de elemzők szerint ez már komolyabb, a tőkeberuházások lassulására utal. A japán folyó fizetési mérleg pedig − amiből a szigetország finanszírozza tetemes államadósságát − a tizenötödik egymást követő hónapban romlott májusban. Az egy évvel korábbihoz képest 63 százalékkal, 215 milliárd jenre (2,7 milliárd dollár) zuhant a fizetési mérleg többlete. Elemzők szerint az erős jennek köszönhetően ismét deficites külkereskedelmi mérleg, valamint az euróválság miatt a külföldi japán beruházások hozamainak jelentős visszaesése áll az ország gyengülő nemzetközi pozíciója mögött.
