Az egyre gyengébb gazdasági adatokra reagálva a brit és a kínai jegybank is monetáris élénkítéssel próbálkozik: a Bank of England a várakozásoknak megfelelően 50 milliárd fonttal megtoldotta mennyiségi lazítási programját. A kínai jegybank viszont váratlanul kamatot vágott: az irányadó hitelkamatráta 31 bázisponttal, 6 százalékra csökken, a betéti kamatokat pedig 25 bázisponttal, 3 százalékra vágták, ráadásul egy hónap alatt ez volt a második kamatcsökkentés (az előző, június elején meghozott döntés az első kamatvágás volt 2008 óta). Ehhez hasonlóan komoly hatásokkal járhat, hogy újabb lépéssel liberalizálták a bankok hitelpolitikáját: az eddigi 80 százalék helyett már az irányadó kamatláb 70 százalékán is nyújthatnak hiteleket a bankok. A lazítás korábban előnyben részesített eszközéhez, a kötelező tartalékrátához azonban május óta nem nyúlt a kínai jegybank. Elemzők szerint félő, hogy a pekingi gazdasági vezetés már látja a jövő héten nyilvánosságra hozandó adatokat és ezért szánta el magát a monetáris élénkítésre. Igaz, az az eddig nyilvánosságra hozott konjunktúraadatokból is valószínűnek tűnik, hogy a második negyedben 8 százalék alá bukott a GDP-bővülés üteme.
A brit jegybank lépése ezzel szemben egyáltalán nem jött váratlanul, hiszen Mervyn King, a BoE elnöke júniusban többször is arról beszélt, hogy jelentős mértékben romlottak az állapotok a brit gazdaságban azóta, hogy májusban felhagytak a mennyiségi lazítással. A most bejelentett 50 milliárd fontos eszközvásárlásokat − amelyekkel 375 milliárd fontra emelkedik a teljes program, ami elsősorban a brit államkötvényekre korlátozódik − azonban négy hónap alatt bonyolítják le, ami lassabb ütem, mint amit a közgazdászok többsége várt.
