Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Komoly fejfájást okozhat a pekingi gazdasági vezetésnek, hogy márciusban a várakozásoknál is jobban nőtt a fogyasztói árindex. Az elemzői várakozásokból adódó 3,3 százalék helyett ugyanis 3,6 százalékra gyorsult az infláció a februári 3,2 százalék után. Havi alapon 0,2 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, ami szintén gyorsulást jelez a februári 0,1 százalék után. Főként a politikailag is kényes élelmiszerárak emelkedése áll a drágulás mögött: éves összevetésben 7,5 százalékkal nőttek az élelmiszerárak a februári 6,2 százalék után. A termelői árindex − amely előre jelzi a hazai fogyasztói inflációt, valamint az exportált termékek árain keresztül a fejlett országokban is érezhető − viszont márciusban szintén meglepetésre 0,3 százalékot esett az egy évvel korábbihoz képest, ami 2009 novembere óta az első termelői defláció volt.
Az elemzők megosztottak voltak az inflációs adat monetáris politikára tett hatásait illetően. A kormánytól nem független kínai jegybank az utóbbi hónapokban a kiegyensúlyozott infláció és a vészesen lassuló gazdasági teljesítmény láttán a tavalyi monetáris szigorítássorozat gyors megfordításába kezdett, elsősorban a kötelező tartalékráta csökkentésén keresztül. A szakértők egy része szerint a további − akár kamatvágás formájában megvalósuló − lazítást akadályozhatja a visszatérő inflációs nyomás. A pártvezetők az utóbbi időben nagy visszhangot kiváltott politikai botrányok idején különösen figyelnek az élelmiszerárakra, hiszen a háztartások költekezésének jóval nagyobb részét teszi ki az élelmiszer, mint a fejlett országokban, és a drágább élelmiszerek gyakran feszültségekhez, akár zavargásokhoz vezetnek. Mások szerint viszont egyelőre még nem valószínű, hogy az inflációt tartanák nagyobb veszélynek a lassuló gazdasági teljesítménynél, ráadásul a 4 százalékos éves fogyasztói árindexcélt még mindig nem érték el.
