Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig több mint két hét múlva, április 22-én tartják a francia elnökválasztás első fordulóját. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hivatalban lévő elnök, Nicolas Sarkozy − többek között az országot sokkoló toulouse-i terrorcselekmény kezelésének köszönhetően − sokat ledolgozott hátrányából a szocialista Francois Hollande-dal szemben. Ám hiába nyerné meg az elnök az első fordulót, mivel a második körben, csak a két továbbjutó jelöltet vizsgálva még mindig 6−10 százalékos előnyt jeleznek Hollande-nak a közvélemény-kutatók. Minden bizonnyal nem ismétlődik meg a két választással ezelőtti botrány sem, amikor a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen jutott a második fordulóba, az akkori jelölt lánya, Marine Le Pen ugyanis jelentősen le van maradva a két éllovas mögött.
Sarkozy elnök tegnap jelentette be gazdasági programját, amiben újabb kiadáscsökkentéseket és − német mintára − törvényben lefektetett adósságféket ígér. Korábban szintén egy Németországban bevált recepttel, az áfarendszer átalakításával próbálkozott az elnök, ám a piaci elemzők ezt sem találták elég radikális reformnak. A győzelemre álló Hollande nyilatkozatai viszont nagy visszhangot váltottak ki, a szocialista jelölt ugyanis visszafordítaná Sarkozy nyugdíjreformját, növelné a szociális és a közoktatási kiadásokat, a leggazdagabbak adókulcsát 75 százalékra emelné és újratárgyalná a tavaly decemberben elfogadott költségvetési alapszabályt is. Különösen ez utóbbit tartották problémásnak a külföldi megfigyelők, hiszen Hollande a francia politikában rég nem látott germanofób retorika kíséretében beszélt az észak-európai országok által kierőszakolt költségvetési fegyelemről. Ugyanakkor többen figyelmeztettek, hogy a jelölt hazabeszél, ezért nem kell komolyan venni az ígéreteit.
Számos megfigyelő és néhány jelentős piaci jelzés szerint viszont a francia politikai szféra nem hajlandó szembenézni a gazdasági modell elévülésével. Piaci elemzők, számos közgazdász, valamint a francia munkaadók szövetsége (Medef) hosszú ideje bírálják a francia államnak a gazdaságban betöltött túl nagy szerepét. A francia dirigista modell lényege, hogy a stratégiai szektorokban az állam meghatározó szerepet tölt be a vállalatokban, és a szabályozáson, valamint a szociális kiadásokon keresztül is kordában tartja a különböző szereplőket. A francia államháztartás a GDP 56 százalékát költi el évente, ami jóval magasabb az OECD 43,3 százalékos átlagánál − hívja fel a figyelmet elemzésében az Economist. Miközben Dél-Európában a nagy nyomás miatt az összes kormány radikális reformokat hajt végre, Franciaországban eddig csupán apró változtatások kerültek napirendre.
