Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Maradtak még nyitott kérdések Brüsszel és Budapest között, másokat viszont sikerült megoldani − mondta Orbán Viktor magyar kormányfő a José Manuel Barroso EB-elnökkel folytatott kétórás brüsszeli megbeszélés után. A jogi észrevételeknél Budapest párbeszéd nélkül elfogadta az Európai Bizottság kifogásait, mondván: nem stratégiai érdekről szólnak és gyorsan megváltoztathatóak. Így Orbán bejelentette, hogy az unió kérésére törlik az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényt. A monetáris tanács (MT) tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat szintén visszavonja majd a parlament és megszűnhet a a kormány delegáltjának részvétele is az MT ülésén. Továbbra is különböznek azonban az álláspontok az MT-tagok eskütételi kötelezettségével és a jegybankelnök fizetésével kapcsolatban.
A magyar kormány szerint a bírók korhatárának kérdése \"nyugdíjkérdés\", ezért ebben az ügyben azt várja, hogy az EB mutassa ki a diszkriminációt. Az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetéséről úgy fogalmazott a kormányfő, hogy \"fontos ügy\", de \"nincs értékvita\" a felek között, így lesz megoldás ebben is. Orbán szerint azt is tisztázni kell még, hogy a nyitott kérdések hogy befolyásolják az EU−IMF-hiteltárgyalások megkezdését.
Azt javasolom majd az országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzon a készülő uniós pénzügyi paktumhoz − mondta a miniszterelnök, aki korábban a magyar távolmaradás mellett érvelt. A megállapodáshoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során erősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve − mondta Orbán.
Hiába a magyar kormányfő békülési szándéka, az európai pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin még tegnap délelőtt egyetértését fejezte ki az Európai Bizottság két héttel ezelőtt Magyarországról megfogalmazott véleményével, miszerint hazánk nem tett eleget a korábban megfogalmazott ajánlásoknak a túlzottdeficit-eljárás keretében, és nem fenntartható módon csökkentette hiányát. Emiatt az európai pénzügyminiszterek támogatták a túlzottdeficit-eljárás új szakaszba léptetését, így gyakorlatilag visszakerült az ügy az EB-hez, és megnyílt az út a Magyarország rendelkezésére álló uniós források befagyasztása előtt. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos újságírói kérdésre kijelentette: a bizottság akár 2013 januárjától felfüggesztheti a Kohéziós alap és a Strukturális alapok kifizetéseit.
Magyarországnak intézkedéseket kell tennie a célok teljesítése érdekében − hangsúlyozta Rehn. A pénzügyi biztos azt is kiemelte, a hitelkérelemről szóló tárgyalások megkezdéséhez nagyon fontos, hogy a költségvetés fenntartható pályán legyen. Rehn szerint a magyar kormánynak figyelemmel kell lennie a tanács ajánlásaira, valamint a stabilitási és növekedési egyezményben foglaltakra egyaránt.
