Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági kilátások továbbra is nagyon bizonytalanok, de igen alacsony szinten megjelentek a stabilizáció jelei − állítja az ECB tegnap kiadott havi jelentésében. Az inflációval kapcsolatban kifejezetten nyugodtak az ECB elemzői: sem a bérek, sem a kapacitások kihasználtsága vagy a gazdasági növekedés, sem pedig a külső tényezők irányából nem számítanak arra, hogy beinduljon az inflációs spirál. A pénzkínálat alakulása is inkább a defláció irányába mutat, szögezi le a jelentés. Ennek megfelelően a decemberi 2,7 százalékot követően néhány hónapon belül 2 százalékra fog mérséklődni a fogyasztói árindex, annak ellenére, hogy az ECB egyes megfigyelők szerint komoly lazításba kezdett.
Az európai jegybank a valutaövezet gazdasági helyzetének áttekintésében ismét jelezte: folytatni fogja az eurózóna bankjainak nyújtott hitelezést, amivel közvetve segíti a reálgazdaság, valamint az államháztartások finanszírozását is. Az ECB elnöke, Mario Draghi már korábban jelezte: a jegybank hároméves refinanszírozási tendere, a közel félezermilliárd euró likviditás kihelyezésével járó LTRO hozzájárult a tőkepiacok stabilizálásához, ami a kötvénypiaci nyomás mérséklődéséhez vezetett. A Morgan Stanley tegnapi elemzése szerint az európai bankszektor finanszírozásán akár 150−400 milliárd euróval is javíthatott az ECB-tender, ami a jelenlegi piaci várakozásokba beépült elképzelésnél sokkal inkább stabilizálhatta a szektort.
Hiába azonban a kiegyensúlyozott inflációs várakozások, az ECB továbbra sem kötelezi el magát hosszú távon az egyelőre sikeresnek tűnő monetáris lazítás mellett. Jörg Asmussen, a bank kormányzó tanácsa új német tagjának nyilatkozata szerint az ECB nem folytathatja végeláthatatlanul kötvényvásárlási programját. Asmussen ugyanakkor jelezte, szükség esetén fenntarthatóak a szokatlan beavatkozások, mivel az ECB mandátumához bizonyos korlátok között hozzátartozik, hogy segítse a pénzpiacok stabilitását. Draghi pedig arról beszélt, hogy a következő, február közepén esedékes LTRO-tenderen már reményei szerint jóval kevesebb hitelt hívnak majd le az európai bankok. Az olasz ECB-elnök azonban nincs könnyű helyzetben, hiszen a politikai ellenkezések miatt csak a bankrendszeren keresztül avatkozhat be az európai adósságválságba − márpedig abba közvetlenül nem szólhat bele, hogy a bankok hogyan használják fel a likviditást.
