Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezi a Magyarországra irányuló transzferek felfüggesztését, a magyar kormány ugyanis nem tett eleget a túlzottdeficit-eljárás során megfogalmazott EU-s ajánlásoknak − jelentette be szerdán Olli Rehn gazdasági biztos. Málta, Ciprus, Belgium és Lengyelország tett megfelelő lépéseket a költségvetési egyenlege javítása érdekében, Magyarország teljesítménye viszont nem volt kielégítő. Budapest nem tudta hitelesen pótolni a költségvetés hiányát, az intézkedések ugyanis nem fenntarthatóak. Az egyenlegjavítás egyszeri tételekkel történt, többek között a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átemelésével, enélkül viszont GDP-arányosan több mint 6 százalékos lett volna a hiány.
Emiatt az uniós alapszerződés 126. cikkelye alapján új szakaszba lép az eljárás. Rehn hangsúlyozta: több kormány hozta össze a magyar deficitet, hiszen 2004 óta folyik a túlzottdeficit-eljárás, amelynek határidejét már kétszer is kitolták. Pénzbírságot ugyan nem kaphat az ország a hatos csomag alapján (hiszen nem tagja az eurózónának), ám az EB megvonhatja a transzfereket. A transzferek − többek közt a kohéziós és a strukturális alapokból Magyarországra irányuló támogatások − felfüggesztéséről ezek után az európai pénzügyminiszterek (Ecofin) következő ülésén döntenek: ha a testület elfogadja az EB értékelését, az ügy visszakerül, így a bizottság saját hatáskörben dönthet a szankciókról. Némi irónia a történetben, hogy éppen az a hatos csomag vezethet a transzferek felfüggesztéséhez, amelynek elfogadtatását korábban a magyar EU-s elnökség a legnagyobb sikerének tartotta.
Az EB azonban az előtte heverő, politikai szempontból érzékeny ügyekkel kapcsolatban egy hét haladékot adott a magyar kormánynak. Brüsszel még nem fejezte be a problémás magyar törvények elemzését, ám fenntartja a jogot, hogy teljes jogkörével büntesse az országot − mondta Pia Ahrenkilde Hansen, az EB szóvivője. Csupán a jövő héten, január 17-én végez a magyar alaptörvény, a sarkalatos törvények és a problémásnak talált intézkedések elemzésével az bizottság, ezt követően azonban beindíthatja a szabálysértési eljárást az uniós szerződés 258. cikkelye alapján − mondta az EB szóvivője, aki sajtótájékoztatóján három ügyet emelt ki: a jegybank, a bírói kar, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségével kapcsolatban továbbra is aggódik a brüsszeli testület. A szóvivő szerint az EB reménykedik abban, hogy Magyarország lépni fog a kritizált döntések és törvények kijavítása irányába, és garantálja az európai értékek érvényesülését.
