Leállt Németország lendülete az év utolsó negyedére, az egész évben azonban így is irigylésre méltó, 3 százalékos növekedést produkált a legnagyobb európai gazdaság (ez kisebb visszaesés csupán, hiszen 2010-ben 3,7 százalékos volt az éves bővülés). Pompásan alakult a német költségvetési deficit: a 2010-es 4,3 százalékról 1 százalékra esett az államháztartás hiánya, köszönhetően a befagyasztott kiadásoknak és a javuló adóbevételeknek. Tavalyelőtthöz képest 8,3 százalékkal többet ruháztak be a cégek, a külkereskedelmi egyenleg gyakorlatilag nullszaldós volt (a kivitel és a behozatal egyaránt 7,2 százalékkal nőtt), és ismét megmutatkozott a német fogyasztók legendás konzervativizmusa is, hiszen a fogyasztás ismét a GDP-bővüléstől elmaradó mértékben, 1,5 százalékkal nőtt. Ez utóbbi még így is az utóbbi öt év legerősebb adata.
A német kormány azonban a masszív teljesítménynövekedés ellenére továbbra is tartózkodik attól, hogy a fogyasztás bővülését ösztönző politikákat valósítson meg. Ez tükröződik az egyébiránt kiemelkedő deficitadaton is: hiába negatívak a rövid német kötvények hozamai (tehát a befektetők fizetnek, hogy ilyet tarthassanak), a német kormány ilyen helyzetben is inkább megszorításokat valósít meg. Erre kötelezi a kormányt a két éve elfogadott alkotmányos követelmény, valamint a német gazdaságpolitikusok konszenzusa is. A Bundesbank elnöke, Jens Weidman például a napokban szólította fel Angela Merkel kancellárt, hogy gyorsítsa fel a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását.
Az is kiderül azonban a részletes adatokból, hogy az év utolsó negyedében már negyed százalékkal visszaesett a GDP a megelőző negyedhez képest; ezzel nőtt a valószínűsége, hogy még Németország is recesszióba csúszik. A releváns német intézmények és kutatóintézetek már legfeljebb stagnálást várnak a jövő év egészére: a Bundesbank csupán 0,6 százalékos bővülésben bízik.
