Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az USA-ban a várt 155 ezer helyett 212 ezerrel nőtt az állásban lévők száma decemberben, így a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, hároméves mélypontra, 8,5 százalékra mérséklődött. A feldolgozóiparban 23 ezer, a szolgáltató szektorban pedig 152 ezerrel több állás volt, mint egy hónappal korábban; utóbbi oka leginkább a karácsonyi szezonra korlátozódó, átmeneti létszámbővítés volt a kiskereskedelmi cégeknél. Ezzel a hivatalos adat megerősítette a szakértők által kevésbé megbízhatónak tartott csütörtöki ADP-adat sugallta lendületes bővülést. Igaz, az ADP szerint az év utolsó hónapjában 325 ezerrel nőtt a magánszektorban lévő állások száma, amiből ha kivonjuk a 25 ezer megszűnő kormányzati állást, akkor 300 ezres növekedésnek kellett volna bekövetkezni − minden bizonnyal az eltérő szezonális kiigazítási módszerek okozzák a különbséget.
Az egész évben közel 300 ezer embert építettek le az állami kormányzatok és a szövetségi kormány, aminek fényében meglepő, hogy a republikánusok egyik fő kifogása Barack Obama elnökkel kapcsolatban az, hogy növelni szeretné az állam méretét. A Wall Street Journal azonban hangsúlyozza: továbbra is az állami szektor a legnagyobb munkaadó az országban, és az elbocsátások üteme fokozatosan lassult az év folyamán. Annak azonban mindenki örülhet, hogy a magánszektorban 1,6 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt év egészében.
Elemzők szerint különösen bizalomkeltő, hogy decemberben már azért esett a munkanélküliségi ráta, mert valóban többen álltak munkába − és nem azért, mert reménytelenségükben többen felhagytak a munkakereséssel. A munkaerőpiac élénkülése miatt ezért a jövőben akár − paradox módon − romolhat is a munkanélküliségi ráta, hiszen a jobb körülmények láttán sokan visszatérhetnek. Ezzel együtt a tágabb összefüggéseket vizsgálva még mindig tény, hogy a harmincas évek óta nem volt ekkora válságban az amerikai munkaerőpiac: közel két éve, a recesszió mélypontján 6 százalékot esett a foglalkoztatottság (több mint 8 millió munkahelyet számoltak fel), ám a válság előtti állapothoz képest még mindig 4,5 százalékos mínuszban van a munkában álló emberek aránya, és a javulás meglehetősen lassú.
A pénzügyi válsággal és recesszió közeli stagnálással sújtott öreg kontinensen viszont semmi nem utal a munkaerő-piaci helyzet rendeződésére: tavasz óta romló trend uralkodik. Az Eurostat közleménye szerint a munkanélküliség az eurózónában novemberben a megelőző hónaphoz hasonlóan 10,3 százalék volt (az EU egészében szintén változatlanul 9,8 százalék volt az arány). Az eurózóna fundamentális versenyképességi problémáira hívja fel a figyelmet, hogy továbbra is óriásiak a regionális különbségek: Ausztriában, Hollandiában és Németországban 4-5 százalék a munkanélküliség, Görögország viszont 19 százalékos arányával kezdi utolérni a 22,9 százalékos Spanyolországot a szégyenpadon. Az európai statisztikai hivatal közzétette azt is, hogy váratlanul nagyot (0,2 helyett 0,8 százalékot) esett a kiskereskedelmi forgalom novemberben, az Európai Bizottság gazdasági bizalmi indikátora pedig 0,5 ponttal, 2009. november óta nem látott mélységbe, 93,3 pontra csökkent.
