Németországban a kedvező munkaerő-piaci és üzleti bizalmi adatoknak ellentmondó novemberi kiskereskedelmi adatot adott ki a szövetségi statisztikai hivatal: 0,9 százalékkal esett az üzletek forgalma októberhez képest a gyorsbecslés szerint (októberben 0,2 százalék volt a havi zsugorodás). Elemzők szerint ezzel már bizonyos, hogy a negyedik negyedéves német GDP-ben a háztartások fogyasztásában csökkenés lesz. A német fogyasztók közmondásosan konzervatívak, tehát még nagy fellendülés esetén is inkább megtakarítanak, mint hogy nagy költekezésbe kezdjenek. Egyes közgazdászok ennek ellenére abban reménykedtek, hogy a német gazdaság viszonylag jó teljesítménye nyomán mégis beindulhat a fogyasztás, ami jót tenne az eurózóna többi országa exportszektorának. Ez a várakozás láthatóan nem teljesült.
Az inkább fogyasztásra épülő francia gazdaság azonban más makropályára került, mint Németország; a tegnapi fogyasztói bizalmi adatokból arra lehet következtetni, hogy ez már a lakosság szintjén is érezhető. A bizalom 2008 októbere óta nem volt ilyen alacsony (80 pont), szakértők szerint ebben nagy szerepet játszik a francia kormány népszerűtlen áfaemelési terve és az ország AAA minősítésének elvesztésével kapcsolatos félelmek.
Az olasz cégek pedig láthatóan készülni kezdtek az új, technokratának tartott kormány megszorítási terveire, ezért már tavaly megindult az elbocsátási hullám. A munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra emelkedett novemberben az októberi 8,5 százalék után, és különösen a fiatal munkavállalókat érintették a leépítések: körükben 29,2 százalékról 30 százalékra emelkedett a munkanélküliség. 2008 áprilisa óta ezzel közel 700 ezer fővel esett vissza a munkában állók száma, az Olaszországban dolgozó bevándorlók esetében pedig 62,5 százalékra esett a foglalkoztatottság.
