Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába lép fel jelentős világpolitikai szerepekben Nicolas Sarkozy, a hivatalban lévő francia elnök otthon mélységesen népszerűtlen: a friss közvélemény-kutatások szerint csak a választók 26 százaléka támogatja. A francia elnökválasztás április 22-i első fordulójáig kevés az idő, egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy Sarkozy be sem jut a május 6-i második fordulóba. Ha viszont ott az egyik választási lehetőség a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje lesz, akkor borítékolható a másik jelölt győzelme.
A szélsőjobboldalnak tett engedmények, a gazdasági liberalizáció és az állami szerepvállalás között korábban ügyesen egyensúlyozó elnök népszerűségvesztésének oka egyértelműen a gazdaság gyenge teljesítménye. A növekedési pálya romlása miatt a kormány már tudatosan készül az AAA hitelminősítés elvesztésére. Bár Franciaország nem szakadt le a perifériaországok szintjére, érezhetően távolodik Németországtól, különösen a foglalkoztatottság terén; a francia gazdaságban nagy szerepet játszik az állam, ezért a megszorítások fokozott erővel hatnak. A december végi adatok szerint a munkanélküliség 12 éves csúcsra emelkedett − Sarkozy ezután adóváltoztatások mellett döntött, de ezek hatása csak hosszabb időtávon jelentkezhet.
Szexbotránya előtt Dominique Strauss-Kahn, a szocialisták jelöltje számított az elnökválasztás toronymagas esélyesének, hiszen IMF-vezéri előéletével a független közép szavazóit is meg tudta volna szólítani. Visszalépése után Francois Hollande nyerte el az indulás jogát, aki ugyan 60 százalékos népszerűségével elég jól áll, ám a szakértők figyelmeztetnek: a baloldal továbbra is nagyon megosztott, és Sarkozy többször tudott már váratlan húzásokkal vesztes helyzeteket megfordítani.
