Négy éve izgalmasabb volt az elnökválasztás az USA-ban − mind a republikánusok, mind a demokraták elnökjelölt-választása jól megírt szappanoperához hasonlított és meglepő eredményekhez is vezetett. Idén azonban adott egy nem túl népszerű, hivatalban lévő elnök, Barack Obama − aki a kongresszusi republikánus hatalomátvétel óta nem tudja érvényesíteni elképzeléseit −, és egy karizmatikus egyéniségekben szűkölködő jobboldali mezőny.
A gazdaságból ugyan novemberben és decemberben érkeztek biztató jelek, ám ezek inkább hosszú távon adnak okot optimizmusra; a lakásárak a válság után négy évvel is zuhannak és a munkanélküliségi ráta se került elég messzire a tíz százaléktól. Márpedig korábban nagyon ritkán tudott úgy hivatalban maradni az elnök, hogy a választások előtti időszakban ne lett volna nagy gazdasági fellendülés − hívja fel a figyelmet a New York Times választási szakértője.
Obama ellen szól a republikánusok kedvenc politikai témája, a duzzadó adósság is: az elnök a napokban kérte a most 15 194 milliárd dolláros adósságplafon újabb emelését (ennél kevesebb mint 100 milliárd dollárra van az állomány). A demokraták balszárnyát a tavaly szeptember óta elterjedt \"occupy\" tüntetések tartják lázban, Obama azonban hiába próbálkozik esetenként a tüntetők céljaival szimpatizáló hangvétellel, ez gyengíti pozíciót a független szavazóknál és nem utolsósorban a Wall Street-i kampánytámogatások szempontjából is.
A republikánusok versenyében az utóbbi hónapokat a \"bárkit, csak Romneyt ne\" jelszó jellemezte (a mormon politikus elutasítását általában a republikánusok evangélikus bázisának viszolygásával indokolják). Michelle Bachman, Rick Perry, Herman Cain, Newt Gingrich, Rick Santorum mind megkapták a maguk néhány hetes kegyelmi időszakát, amikor az élre ugrottak a közvélemény-kutatásokban − ám mindegyikükről gyorsan kiderült, hogy nem túl erős jelölt. Eközben Mitt Romney stabilan a második helyen állt huszonegynéhány százalékával.
A jobboldali jelöltek gazdaságpolitikai javaslatai nem sokban különböznek egymástól, kizárólag kiadás- és adócsökkentésekkel indítanák be a gazdaságot. Érdekes színfolt a libertárius Ron Paul, aki egyebek mellett megszüntetné a Federal Reserve-öt, az aranyat vezetné be hivatalos fizetőeszközként, privatizálná a rendőrséget és liberalizálná a kábítószereket is − győzelmére azért egyelőre kevesen fogadnának.
