Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem volt lehetséges alternatíva a tárgyalások folytatása, mivel a készülő jegybanktörvény egyértelműen nem konform az EU-s normákkal − kommentálta névtelenül egy uniós forrás a Financial Timesnak az IMF-hitelről szóló informális egyeztetések megszakítását. A brit üzleti lap hozzátette cikkében, hogy a forint feltehetőleg azért kezdett meredek zuhanásba az értesülés nyilvánosságra kerülése után, mert a befektetők abban reménykedtek, hogy a kormány nagyobb rugalmasságot mutat majd, miután (korábbi politikájához képest 180 fokos fordulatot végrehajtva) jelezte, hogy újra az IMF-hez fordul − ez azonban a kormány legújabb tárgyalási pozíciójának fényében már biztos, hogy hiú remény volt. Pedig a Financial Times szerint a nem hivatalos egyeztetések megszakadása nem feltétlenül jelenti azt, hogy végül nem sikerül majd megállapodni. Hasonló gondolatmenet keretében, az IMF, illetve az Európai Bizottság szóvivőinek nyilatkozatai alapján mutatta be az eseményeket a Wall Street Journal és a Bloomberg is.
A francia Le Monde tudósítása szerint egy évvel a médiatörvény által kiváltott tiltakozás után Magyarország ismét a kritikák kereszttüzébe került: a kormányzatot az a vád érte, hogy \"maga alá akarja rendelni az igazságszolgáltatást és a jegybankot, megsértve ezzel azokat az európai és nemzetközi szabályokat, amelyek annak függetlenségét garantálják\". A cikk részletesen beszámolt Viviane Reding igazságügyi biztos főbb kifogásairól az alaptörvénnyel és a bírák nyugdíjaztatásával kapcsolatban. Brüsszelt azonban a tudósító szerint az is nyugtalanítja, hogy az igazságszolgáltatási apparátus mostantól az Országos Bírósági Hivatalnál összpontosul, amelynek kilenc évre kinevezett elnöke egyedül jelölheti ki a bírákat. Ez és a jegybankot érintő törvény Brüsszel mellett Washingtonban is megdöbbenést váltott ki, negatív reakciók érkeztek az IMF, az ECB és az Európai Bizottság részéről is, és mindez fokozta a befektetők Magyarországgal kapcsolatos félelmeit.
