Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár valamivel javultak az európai gazdaság kilátásai a Markit decemberi beszerzésimenedzser-indexei (PMI) alapján, a recesszió elkerülhetetlennek látszik az egyre súlyosabb keresleti és hitelválsággal sújtott eurózónában. A valutablokk kompozit PMI-je 47,9 pontra javult decemberben az előző havi 47 pont után, rácáfolva a 46,5 pontos várakozásokra; azonban így is a bővülést a zsugorodástól elválasztó 50 pont alatt maradt. A feldolgozóipari mutató 46,4 pontról 46,9 pontra emelkedett, a nagyobb és sokfélébb szolgáltatói szektor PMI-je pedig 47,5 pontról 48,3 pontra nőtt. A javulásért az eurózóna két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország felelt, előbbi PMI-je ismét növekedésről tanúskodott, utóbbi pedig visszatért a stagnálás közelébe. A régió többi része, különösen a dél-európai országok azonban továbbra is mély visszaesésben vannak, ráadásul a részletes adatok alapján még borúsabb a kép, hiszen az új megrendelések indexe jóval a jelenlegi termelés mutatója alatt van − tehát a jövőben gyengébb mutatókra számíthatunk.
A Markit elemzője szerint az európai vállalatok egyre nehezebb helyzetben vannak, hiszen alig jutnak hitelekhez a bankoktól, miközben a kereslet is legfeljebb stagnál. Ezért a decemberi javulásból sem érdemes túlzott reményteli következtetéseket levonni az elemző szerint, hiszen a konjunktúramutatók alapján 0,6 százalékos recesszió jöhet az eurózónában a negyedik negyedévben. Nem érdemes trendfordulót kiolvasni az indikátorok javulásából - vonta le a következtetést a gyenge rendelések alapján a Commerzbank elemzője is.
Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is a reálgazdaságért aggódik: a bankár először tett olyan kijelentéseket, amelyek szerint a szigorodó tőkekövetelmények veszélybe sodorhatják a hitelezést, így a gazdasági növekedést is. Draghi ezért arra sürgette a nemzeti szinten működő bankfelügyeleti hatóságokat és az európai bankhatóságot (EBA), hogy próbálják tompítani a tőkekövetelmények szigorítását, a bankokat pedig felszólította: inkább az osztalék és a kompenzáció visszatartásával próbálják előtermeteni a plusztőkét. Más kérdés, hogy az EBA konzervatívnak tartott becslése szerint 115 milliárd euró új tőkére lenne szüksége az európai bankoknak, amit eszközeladások és a hitelezés visszafogása nélkül aligha tudnak teljesíteni.
