Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarhoz hasonlóan tegnap tették közzé a brit, a lengyel és a szlovák fogyasztóiárindex-adatot. Az adatok alapján a világgazdaság magországaiban nagyobb a defláció veszélye, mint az inflációé, ám a sérülékenyebb országokban a válság a devizák elértéktelenedésével inkább az áremelkedések irányába hat. Az eurózónában ugyan hónapok óta 3 százalékon ragadt az infláció, ami nem akadályozta az Európai Központi Bankot a kamatcsökkentésben − a legtöbb elemző szerint ugyanis a fejlett gazdaságokban a kihasználatlan kapacitások, a magas munkanélküliség és a recesszióhoz közelítő stagnálás miatt jelenleg inkább a defláció jelenti a komolyabb veszélyt.
Nagy-Britanniában hosszú idő után újra 5 százalék alá bukott a fogyasztói árindex novemberben: a 4,8 százalékos infláció egybeesett az elemzői várakozásokkal. Havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, az alkohol-, élelmiszer- és energiaárak kiszűrésével számolt maginfláció pedig 3,2 százalékra lassult az októberi 3,4 százalékot követően. A legtöbben a recessziós várakozásokkal indokolják az áremelkedés ütemének csökkenését; a brit jegybank szerint jövőre a 2 százalékos cél közelébe esik az infláció, annak ellenére, hogy jelentős, 275 milliárd fontos monetáris lazítást folytat a Bank of England, sőt, februárban még komolyabb gilt (brit államkötvény)-vásárlási programba foghat, ha az eurózóna válsága a mostaninál is fenyegetőbb lesz. Az IHS Global Insight elemzője szerint az infláció várható mérséklődésével valamennyire fellélegezhetnek a fogyasztók, hiszen ezzel a reáljövedelmük javul.
Lengyelországban viszont a szintén 4,8 százalékos novemberi adat azt jelenti, hogy hathavi csúcsra pörgött fel az infláció; az elemzők csupán 4,5 százalékos fogyasztói árindexet vártak, a lengyel jegybank célja pedig 2,5 százalék lenne. Havi összevetésben is rendkívül magas, 0,7 százalék volt a drágulás. Mind a jegybank, mind az elemzők a gyengülő zlotyt hibáztatják az áremelkedésért: bár a forinthoz képest a piacok kímélték a lengyel fizetőeszközt, ám a fél évvel ezelőttihez képest 13 százalékot esett az euróhoz viszonyítva. Marek Belka jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatot a gyenge deviza miatt emelni, az általános gazdasági lassulás miatt viszont csökkenteni kellene; elemzők szerint az inflációs adat nyomán emelés jöhet.
