Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fukusimai atomerőmű összeomlását okozó, nemrégiben bekövetkezett természeti katasztrófáknak messzemenő következményei lehetnek a világ atomenergia-iparára - állítja legújabb globális energiaipari jelentésében a Deloitte Touche Tohmatsu Limited. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa szerint az energiaigény a következő harminc évben több mint 50 százalékkal emelkedik majd, főként a világ népességének 7-ről 9 milliárd főre emelkedése következtében. Kínában 80, Indiában pedig 160 millióval élhetnek többen 2040-re, mint jelenleg, a következő tíz évben mindkét országban több mint kétszeresére emelkedhet az energiafelhasználás, a teljes mennyiség 70-80 százalékát pedig exportálja majd a két ország - írja a jelentés.
A szénhidrogén marad az elsődleges
A Deloitte szakértői úgy vélik, ellátási oldalon a következő negyven évben egészen biztosan a szénhidrogének jelentik majd az elsődleges energiaforrást. Elemzések szerint a megújuló energiaforrások részarányának gyors növekedése 2050-re a teljes energiamixben 35 százalékig is eljuthat. A Deloitte a fukusimai katasztrófa előtt a nukleáris energia reneszánszát jósolta, akkor világszerte több mint 100 ilyen üzem építése szerepelt a tervek között. A japán események azonban várhatóan a prognózis lefelé módosítását jelentik majd - fogalmaz az elemzés. Tovább emelkedhet a szén jelentősége, főként a kibocsátást csökkentő tiszta technológiák révén. A nem konvencionális gázkészletek felhasználása pedig a gázkitermelés felfutásához járulhat hozzá.
Mindez hatalmas beruházási igényt is jelent, az IEA becslése például a következő huszonöt évben 25 ezer milliárd dollár befektetésével számol az energiaiparban. A kormányoknak - legalábbis azoknak, amelyek részesedni szeretnének a magánszektor forrásaiból - ezért különös gondot kell fordítaniuk az energiapolitika, a fiskális politika, illetve a kockázatok allkoációjára. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok már ma is kiemelt szempontot jelentenek a befektetési döntésekben, a Deloitte várakozásai szerint pedig a klímaváltozás továbbra is jelentős figyelemre számíthat.
Nem mondhatunk le az atomenergiáról
Az atomenergia jövőjével kapcsolatban a dokumentum megjegyzi, a japán katasztrófa több kérdést is felvet, egyrészt hogy a világnak le kell-e mondania a nukleáris energiáról. A Deloitte szerint a válasz egyértelmű nem. Az atomerőművek továbbra is jelentős részt képviselnek számos ország portfóliójában, Kína, India és Vietnam pedig nagyszabású programokban gondolkodik ezen a téren. Az atomenergia a következő évtizedekben is jelentős szerepet tölt majd be az áramtermelésben - foglalja össze a tanulmány. A szigorodó biztonsági előírások azonban adott esetben akár a régebben épült erőművek végét is jelenthetik. Az atomenergia-ellenes intézkedéseket hozó országoknak a jövőben növelniük kell a megújuló energiaforrások finanszírozását, támogatását, illetve ebből adódóan komoly fejlesztéseket kell végrehajtaniuk átviteli hálózataikban. A szán-dioxid-kibocsátási célok tartása pedig minden bizonnyal nagy nyomást jelent majd számos állam költségvetésére.
