Az euró nyilvánvaló pozitív hatásai mellett jelentős gondokat is okoz Szlovákiának - derül ki TASR hírügynökség mérlegéből. Az eurót viszonylag erős árfolyamon vette át az ország a válság idején - a tervezett 38 korona/eurós szint helyett 30 koronán -, ami nem javította a foglalkoztatottságot, a futószalagok mellett végzett betanított munkát igénylő cégek olcsóbb munkaerőt keresve Szerbiába vagy Romániába költöztek. Ez arra figyelmeztet, hogy Szlovákia már nem alapozhatja versenyképességét az olcsó munkaerőre - nyilatkozta a TASR-nak Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője. Szlovákia már nem a visegrádi csoport legalacsonyabb bérszintű országa, a tavalyi országos átlagbér 750 euró környékén mozgott, ami megfelel a magyarországi 202 ezer forintos átlagbérnek.
Vladimír Vano, a Volksbank Slovensko vezető elemzője a pozitívumokra hívta fel a figyelmet. Az euró növelte a szlovák exportőrök versenyképességét a régiós riválisokkal szemben. Tavaly az ország ipari termelése 18,9 százalékkal nőtt, ami közel kétszerese a csehországi 10,5 százaléknak vagy a magyarországi 10,2 százaléknak. A szlovák exportőrök profitáltak az euró stabilitásából, a valutaátváltási költségek elmaradásából, az eurózóna alacsonyabb kamatszintjéből, továbbá a minimális infláció alig fejtett ki béremelési nyomást. Vano éppen a magyar példával figyelmeztet, ahol a magasabb infláció gerjesztette a béremeléseket, ami viszont hozzájárult az ipar versenyképességének mérséklődéséhez.
