Életbevágó fontossággal bír az európai bankok számára a stressz-tesztek sikere. Legalábbis erről tanúskodnak azok a Wall Street Journal által a nyilvánosság elé tárt számok, amelyek szerint az eurózónás pénzintézeteknek idén és jövőre mintegy 1650 milliárd dollár értékű lejáró hitelállományt kellene megújítaniuk. Méghozzá a jelenleginél jobb áron.
A görög állam adósságválságával kapcsolatos találgatások, illetve az európai bankok görög állampapírpiaci kitettségéről szóló hírek jócskán felverték a bankközi hitelek költségeit. Ez, a tetemes lejáró és megújítandó banki hitelállománya tükrében, akár kulcsfontosságú probléma is lehet az európai gazdaságra nézve. Amennyiben az eurózónás bankok úgy döntenek, a válság során felhalmozott, illetve refinanszírozott hiteleik továbbgörgetésére nincs lehetőség (vagy azokat megújítani a piaci árak mellett nem éri meg), úgy kénytelenek lesznek eszközeiket értékesíteni, hitelezésüket visszafogni, azaz a már most halovány hozzájárulásukat a gazdasági stabilizációhoz még inkább mérsékelni.
Az ECB és az európai bankfelügyelet e tények ismerete ellenére is mélyen hallgat arról, mit várnak az európai bankok stressz-tesztjeitől, de még a vizsgálatok alapvetéseivel kapcsolatos információval is szűkmarkúan bánnak. (A stressz tesztek előfeltevéseivel kapcsolatos információkról itt olvashat.)
A szakértők egy része már az európai bankok állapotfelmérésének nyilvánosságra hozatala előtt azt hangoztatja, a tesztek semmit sem érnek, azok nem mérhetők össze a Fed által elvégzettel, így hitelük is megkérdőjelezhető. A rossz nyelvek elnémítása a jelenleginél intenzívebb kommunikációt igényel az európai hatóságok részéről, ha másban nem, legalább arra vonatkozóan, milyen pénzügyi hatást várnak a felügyeletek egy esetleges görög, spanyol vagy portugál államcsőd esetén.
Az európai bankok idén lejáró hitelállománya önmagában akkora értékű, mint az amerikai, brit és egyéb pénzintézetek megújítandó hitelei. Tekintettel arra, hogy a tengerentúli bankoknál tavaly elvégzett stressz-tesztek óta a velük szembeni bizalom még a Goldman Sachs körüli botrány kapcsán sem ingott meg látványos módon, feltételezhető, hogy az amerikai pénzintézetek képesek lesznek adósságállományuk megújítására, amennyiben a befektetői hangulat nem romlik látványosan.
Az európai bankok ezen képessége azonban egyértelműen a stressz-tesztek következménye. Ha minden bank gond nélkül átmegy a vizsgálatokon, az a WSJ számai tükrében legalábbis gyanút keltő. Ha túl sokan buknak el, s szorulnak tőkeemelésre, az szintén végzetes lehet, hiszen az eurózónás tagállamok eddig is vonakodtak magukra vállalni a bankmentés költségeit, most pedig - a fiskális megszorítások időszakában - jó okkal vonhatják ki magukat e feladat alól.
