Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A www.canada.com számára - a Torontóban rendezett G20-csúcs kapcsán - készült legfrissebb Ipsos felmérés szerint a vizsgált országokban a többség úgy gondolja, hogy rossz úton járnak, s elégedetlenek azzal, ahogy a dolgok manapság mennek az országukban. Mint a részletes adatokból kiderült: a világ polgárainak 61 százaléka gondolja, hogy országa rossz úton halad. A legoptimistábbak ezen a téren a kínaiak, míg az államát a helyes irányba tartónak mindössze a belgák 14 százaléka minősítette. A magyarok kétharmada tartja kedvezőtlennek a folyamatokat (valószínű persze, hogy ezzel még az előző kormány munkáját minősítették). Saját térségük gazdaságát erősnek szintén a kínaiak tartják, bár őket jelentősen megelőzik ebben az indiaiak. A sereghajtók közé tartozik hazánk, Belgium, Spanyolország és Japán. Mint az Ipsos megjegyzi: a negatív vélekedést erősíti, hogy a fogyasztói bizalmat építő tényezők mit sem javultak, nincs ugyanis kézzelfogható jele a nemzetgazdaságok növekedésének, továbbra is érzékelhető a munkanélküliségtől való félelem, a személyes pénzügyi várakozások jelenleg - s várhatóan a következő hónapokban is - pesszimisták.
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy miként tekintenek a megkérdezettek a globalizációra. A válaszokból az látszik, hogy a világ GDP-jének 75 százalékát képviselő 24 országban összességében előnyösnek tartják a nyitottabb világkereskedelmet és a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül fontosnak a külföldi cégek befektetéseit. Csak 39 százaléknyian szeretnék, ha a kormányuk korlátozná a külföldi cégek befektetéseit országukban, még akkor is, ha ez kevesebb munkalehetőséget eredményez. Az előnyök ellenére a világ lakosságának többsége szerint ezek az óriási, illetve külföldi vállalatbirodalmak nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormányok - ráadásul túl nagy a politikai befolyásuk. Csak 35 százalék gondolja úgy, hogy e cégek vezetői szavahihetőek. Ennek megfelelően a többség úgy véli, hogy a kormányuknak teljes hozzáférése kellene, hogy legyen a saját országukban működő nagyvállalatok üzleti adataihoz és hogy sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét. Összegezve: a többség szerint a kormányuk saját érdeke, hogy kontrollja alatt tartsa a nagyvállalatokat és az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát.
