Beláthatatlan következményei lennének, ha a parlament elutasítaná a megállapodást, és ezt a képviselők is tudják - véli Daniel Kübler, a zürichi egyetem szakértője, a svájci és az amerikai hatóságoknak a UBS AG-vel kapcsolatos megállapodására vonatkozó júniusi parlamenti szavazásra utalva. Az alpesi ország négy legnagyobb politikai pártja közül három - a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok - támogatják a legnagyobb svájci bank ügyében a svájci és az amerikai kormány között létrejött alkut, annak ellenére, hogy a svájci közvélemény 73 százaléka ellenzi azt. A világ magánvagyonának körülbelül egynegyedét kezelő svájciak ellenkezésének oka a banktitok intézményének megsértése: a megállapodás szerint ugyanis a UBS AG kiadja az Egyesült Államoknak 4450 gyanús ügyfele számlájának adatait, és ezzel gyakorlatilag visszafordítja a svájci legfelsőbb bíróság ezzel ellentétes ítéletét. A bankárok és a politikusok azonban arra hivatkoznak, hogy a kormányközi megállapodás elvetésével Svájc megsértené a nemzetközi jogot, ráadásul veszélyeztetnék a UBS amerikai tevékenységét, hiszen az Egyesült Államok visszavonhatja a zürichi székhelyű bank működési engedélyét. Hiába népszerű tehát a svájci banktitok az országon belül, ha az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban a költségvetési deficit csökkentése érdekében egyre nagyobb nyomást próbálnak gyakorolni az adóelkerülőkre és a nekik segítséget nyújtó bankokra.
