Földindulásszerű jobboldali fordulatról, konzervatív győzelemről és megizmosodott szélsőjobbról beszélnek a külföldi lapok a magyarországi választások kapcsán. A legtöbb nyugati újság, például a Financial Times (FT) és a Wall Street Journal (WSJ) jobbközép pártként jellemzi a Fideszt, és szélsőséges, rasszista formációként a Jobbikot, utóbbi jó szereplését a rossz gazdasági helyzetben lévő Magyarország egyfajta válságtüneteként fogva fel. A német Der Spiegel online kiadásának címlapján vezető anyagként szerepelt Jan Puhl riportja, amely szerint a győztes Orbán Viktor nem ünnepelhet sokáig, hiszen az országban nagy problémákat kell megoldania, és nyakán a részben általa elfogadottá tett szélsőjobboldali Jobbik. A német magazin cikke szerint Orbán hiába kritizálta a Bajnai-kormány megszorításait, a költségvetés rossz állapota miatt aligha kezdhet osztogatásba. A WSJ szerint Orbán költségvetéssel és a strukturális reformokkal kapcsolatos, egyelőre még nem teljesen ismert álláspontja kulcsfontosságú lesz Magyarország befektetői bizalmi megítélése szempontjából. A pénzügyi lap szerint ugyanakkor az a tény, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta először kerül hatalomra olyan kormány, amely mögött nem pártok koalíciója áll, mindenképpen a pénzpiacok megelégedésére szolgál majd. Az FT cikke - amelyet többek között a BBC híréhez hasonlóan tradicionális öltözékben szavazó magyarok fényképe illusztrál - megemlíti, hogy a Fidesz adócsökkentést és egymillió új munkahely létrehozását tervezi, a lap által idézett elemzők szerint ugyanakkor az ország pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé, és a külföldi befektetők is idegesen reagálhatnak a költségvetési fegyelem hiányának jeleire. A New York Times magyar választásokról szóló cikkében az ország hírnevét besározó tényezőként írnak a Jobbikról. A lap elemzőkre hivatkozva megjegyezte: a Jobbik növekvő népszerűsége azt illusztrálja, hogyan járult hozzá a gazdasági válság a kisebbségek elleni régióbeli indulatokhoz, miközben az emberek bűnbakot kerestek.
