Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett jelentésében a hét újonnan csatlakozott tagállam - köztük Magyarország - stabilitási és konvergenciaprogramjával kapcsolatban megállapította: nem elég konkrétak a költségvetési hiány és az államadósság leszorítása érdekében megjelölt intézkedések, és gyakran túl optimista növekedési várakozásokkal számolnak a programok. Olli Rehn, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa szerint az elmúlt húsz év költségvetési konszolidációját tönkretette a világgazdasági válság miatt szükségessé vált gazdaságélénkítő politika, ezért legkésőbb jövőre vissza kell térni a költségvetési szigorhoz.
Magyarországról szólva az EB jelentése megismétli a magyar konvergenciaprogramban szereplő költségvetési deficittel kapcsolatos célszámokat - amelyek szerint idén 3,8 százalékra, jövőre 2,8 százalékra, 2013-ra pedig 2,5 százalékra csökken az áht-hiány, és az államadósság az idei 80 százalékos tetőzés után 73 százalékra csökken -, ám a jelentés kifogásolja, hogy a programból hiányzik a konszolidációs lépések mögötti konkrét döntések részletezése. Emellett a jelentés szerint a büdzsé számai a megjelöltnél gyengébbek is lehetnek, mivel a program részben túl optimista növekedési feltételekkel számol. Az EB ugyanakkor elismeri, hogy Magyarországnak tavaly sikerült stabilizálnia az áht egyenlegét, ám fontosnak tartja, hogy olyan szerkezeti reformok valósuljanak meg, amelyekkel a közszféra és a veszteséges állami vállalatok reformján keresztül tovább mérsékelhetőek a kiadások. Ugyancsak sürgeti az idei hiánycél tartását a kiadások szigorú ellenőrzésével és - szükség esetén - a tartalékok befagyasztásával.
Az EB - a múlt heti 14 után - ezúttal tíz tagállam stabilitási vagy konvergenciaprogramját értékelte: Magyarország mellett Csehország, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Románia és Szlovénia programjának értékelését tette közzé. Valamennyiük esetében sürgette az államháztartási deficit csökkentését; bár Luxemburg és Dánia tavaly még az előírt 3 százalék alatt tudta tartani hiányát, ám esetükben jelentős romlásra számít idén a bizottság. Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében Magyarországhoz hasonlóan elsősorban a konkrét költségvetési hiánycsökkentő intézkedések megnevezését hiányolta az EB, míg Lettországon és Litvánián ezek mellett a költségvetés átláthatóságának javítását kérte számon.
