Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előzetesen közöltnél nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal zsugorodott 2009-ben az olasz gazdaság - derül ki az olasz statisztikai hivatal, az ISTAT tegnap közzétett adataiból, amelyek kiszámításában a naptárhatást is figyelembe vették. (A februárban 4,9 százalékosra becsült mínusz a második becslésre a naptárhatás nélkül is 5 százalékosra nőtt.) A tavalyi negyedik negyedévben az előzőhöz képest 0,3 százalékkal csökkent a GDP - ez 0,1 százalékponttal rosszabb az első becslésnél -, amivel az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága mondhatta magáénak a negatív rekordot a valutaövezeten belül. A negyedik negyedéves hanyatlás azért is csalódás, mert a harmadikban 0,5 százalékos bővülés mutatkozott, s ezzel véget ért az öt negyedévig tartó recessziós folyamat.
Éves összevetésben 3 százalékos volt az utolsó negyedéves csökkenés, miközben az eurózóna egésze már 2,1 százalékos bővülést tudott produkálni. A lassan beinduló európai fellendülésből azonban keveset profitált az olasz gazdaság, exportja csak 0,1 százalékkal tudott gyarapodni a negyedik negyedévben, az import 3,2 százalékos növekedése mellett. A magánfogyasztás még mindig a lefelé húzó erők között szerepel 0,1 százalékos csökkenéssel, a beruházások pedig egyenesen 1 százalékkal estek vissza az utolsó három hónapban.
Biztatóbban alakult az idei évkezdet: januárban az ipari termelés 2,6 százalékkal növekedett decemberhez képest, szemben a 0,5 százalék körüli elemzői várakozásokkal. Éves szinten is bővülés mutatkozott, még ha csak 0,1 százalékos is (naptárhatással kiigazítva) - mint az ISTAT közleménye kiemelte, ez az első éves plusz az ipari termelésben 2008 áprilisa óta. Mindent összevéve a hírügynökségek által megkérdezett elemzők úgy látják, Olaszország már kikecmereg a globális válság okozta recesszióból, de látványos növekedésre nem kell számítani. Az olasz jegybank január közepén 0,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizált 2010-re, most van olyan elemző, aki 1 százalék körüli tempót valószínűsít. Ez sem túl nagy szám, de mint többen is felhívták rá a figyelmet, a talpra állást itt nem veszélyezteti a másutt elkerülhetetlen fiskális konszolidáció: az olasz kormány nem vezetett be nagyszabású élénkítő intézkedéseket - bár roncsprémiumprogram azért volt -, így nem is kell számolnia azok kivezetésének terheivel.
