Formálisan Görögország adósságfinanszírozási problémái kerülnek napirendre az Európai Unió állam- és kormányfőinek mai tanácskozásán, de valójában arra a kérdésre kell választ találni, amelyet az eurózóna születésekor negligáltak: mi van akkor, ha a valutaövezet valamelyik országa a fizetésképtelenség közelébe kerül. Ennyire még sose ütött vissza, hogy az euróországok a közös monetáris politika mellett megtartják fiskális önállóságukat; a 3 százalékos GDP-arányos deficitküszöb mellett lényegében csak azt szögezték le az eurózóna létrehozói, hogy a közösség mint olyan nem felel tagjai adósságaiért.
Ezt kellene most valahogy megkerülni úgy, hogy az eurózóna és tágabban az Európai Unió is be tudja tartani a saját szabályait, Görögországot is kihúzzák a bajból és közben ne biztassanak más országokat költekezésre abban a reményben, hogy úgyis megmentik őket. Sok elemző meglátta a párhuzamot a mostani helyzet, illetve a 2008-as egyesült államokbeli bankválság között - "túl nagy ahhoz, hogy bukni hagyjuk" -, olyan is akadt, aki úgy fogalmazott, Görögország lehet "az eurózóna Lehman Brotherse". Ez annyiban túlzás, hogy Athén nem néz szembe azonnali fizetési nehézségekkel, de az tudvalevő, hogy a 12,7 százalékosra becsült GDP-arányos költségvetési hiánnyal küzdő országnak a második negyedévben akkora adósságot kellene refinanszíroznia, amit a jelenlegi piaci feltételek mellett aligha tud saját kötvénykibocsátásaival megoldani.
Az eurózóna tanácstalanságát mutatta a médiát és a piacokat elárasztó véleménydömping is: ezekben sokáig az volt a fő téma, hogy vajon az uniónak, illetve az eurózónának kell-e segítséget nyújtania, vagy jobb lenne, ha Athén a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulna. Az eurózóna pénzügyminiszterei tegnap délután videokonferencián vették át, mit tehetnek (lapzártánk után az ECB kormányzótanácsa készült hasonlóra), de addigra már egy név nélkül nyilatkozó német illetékes elárulta újságíróknak a tervezett cselekvési irányt: átveszik a legrosszabb esetre szóló forgatókönyveket, de nincs azonnali mentőakció, Görögországnak kell egy hihető kiadáscsökkentési programot prezentálnia a mai csúcs résztvevőinek. Ezt erősítette Louka Katseli görög gazdasági miniszter (képünkön) is: nincs szó beavatkozásról - közölte egy interjúban -, folyamatosan együttműködünk az EU-val abban, hogy alkalmazzuk az unió költségvetési előírásait.
A piacok ennél többet várnak: mint elemzők figyelmeztettek, ha az EU nem adja jelét annak, hogy időben megsegíti a görögöket, akkor "vér fog folyni". Túl nagy mozgástér nincs: a legegyszerűbb az lenne, ha az erősebb uniós kormányok görög állampapírokat vásárolnának a piacon - ám ezt el kell fogadtatni a saját adófizetőikkel. Elképzelhető megoldásnak tartja a Reuters elemzése azt is, hogy a strukturális alapokból Görögországnak járó összeget adják oda előfinanszírozásként; a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban Görögország 20,21 milliárd euróra jogosult ezekből az alapokból, idén január végén 18,07 milliárd euróra rúgott az odaítélt, de még nem folyósított összeg. Az a megoldás is lehetséges, amelyet közép- és kelet-európai országok esetében már bevetettek: az uniós kormányok tulajdonában levő Európai Beruházási Bank (EIB) nyújt Görögországnak segítséget, akár kötvényei közvetlen felvásárlásával, akár a nemzetközi piacon szerzett források továbbadásával.
