Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Adóreformra készül a görög kormány a költségvetési deficit leszorítását célzó programján belül, az ezt szolgáló törvényjavaslatot a parlament a hónap végére el is fogadhatja. A részletekről egyelőre annyit árult el a pénzügyminiszter, Georgiosz Papakonsztantinou (képünkön) a Ta Nea napilapnak adott interjújában, hogy a mostani évi 75 ezer eurónál alacsonyabbra szállítják le azt a küszöböt, amely fölött 40 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Ezzel párhuzamosan könnyítéseket kapnak az alacsony és a közepes jövedelműek - tette hozzá további pontosítás nélkül a pénzügyminiszter, hangsúlyozva, hogy az adófizetők 95 százaléka évi 30 ezer eurónál kisebb jövedelem után adózik.
Görögország GDP-arányos költségvetési hiánya tavaly 12,7 százalékot ért el - szemben az Európai Unióban (EU) megengedett 3 százalékkal -, adósságállománya pedig meghaladta a GDP 113 százalékát. (Idén április-májusban mintegy 20 milliárd eurónyi adóssága jár le, ezek megújítása nem lesz egyszerű a jelenlegi piaci feltételek mellett.) A görög adósság finanszírozhatóságával kapcsolatos piaci félelmek az elmúlt napokban egyre több hasonló helyzetben levő országra terjedtek át (Napi, 2010. február 5., 8.), rámutatva az eurózóna olyan szerkezeti gyengeségeire is, mint például az egyes tagok egymástól független államkötvény-kibocsátása, az esetleges fizetésképtelenség kezelése. A görög ügy napirendre került a G7 hét végi pénzügyminiszteri és jegybankári tanácskozásán, de az európai résztvevők csak azt hangsúlyozták, hogy a problémát meg lehet oldani az EU keretein belül, sőt a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble tegnap külön megismételte a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak: nincs szükség arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vegye kezelésbe a görögök dolgát.
Nem mindenki érte be ennyivel. A G7 egy alapvetően fölösleges szervezet - mondta a BBC rádiónak az IMF volt főközgazdásza, Simon Johnson -, amely nem reagál elég gyorsan a problémára. A találkozóról kiadott közleményük sokkoló volt - fogalmazott a közgazdász -, úgy tűnik, egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy Európa komoly válsággal néz szembe, amely nem korlátozódik Spanyolországra, Görögországra és Portugáliára, hanem magában foglalja Írországot is, és Olaszország is veszélyben forog. Johnson Nagy-Britanniát is felvenné a veszélyeztetettek listájára: ha London nem tudja elhitetni a piacokkal, hogy a közeljövőben ellenőrzése alá tudja vonni a büdzsét, akkor nagy bajba kerül. (Nagy-Britannia hivatalosan már nincs recesszióban, de a gazdaságélénkítő, illetve bankmentő intézkedések nyomán várhatóan 12,6 százalék lesz a büdzsé GDP-arányos hiánya a 2010. márciussal záruló pénzügyi évben.)
Európa egyelőre egy újabb csúcstalálkozón tudja megmutatni, hogy foglalkozik a nehézségekkel: csütörtökön Brüsszelben informális tanácskozást tartanak - az eredeti téma a 2020-ig szóló reformprogram -, ahol Görögország, Portugália és Spanyolország költségvetési helyzete is napirendre kerülhet. Elemzők szerint ha nem is tudnak most prezentálni egy kemény, a befektetők megnyugtatására alkalmas válságkezelő programot, legalább határozott jelét kellene adni annak, hogy az EU és azon belül az eurózóna kész és képes maga megoldani a problémáit - ha egy euróország külső segítséget kérne, akár például az IMF-től, az komoly csapást jelenthet a valutaövezet egészére.
