Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A negyedévente, az eurózóna 118 nagy bankjának bevonásával elvégzett vizsgálat készítői az előző, november eleji jelentésben már azt várták, hogy az év végére megáll, sőt esetleg meg is fordul az a 2007 második fele óta érvényes trend, hogy több bank számol be a hitelezési feltételek szigorításáról, mint amennyi az enyhítésükről, ez azonban nem történt meg.
A nem a pénzügyi szektoron belül nyújtott vállalati hitelek szegmensében még mindig három százalékkal többen voltak az előbbiek, mint az utóbbiak. Ez kisebb, tehát a gazdaság élénkülése szempontjából jobb arány, mint az előző negyedévre kimutatott nyolc százalék, ám az ECB szakemberei arra is felhívták a figyelmet az értékelésben, hogya harmadik negyedévi javulás sokkal látványosabb volt, mint a mostani, hiszen 2009 második negyedévében még 21 százalékos többségben voltak a szigorítók.
Tovább szűkült a kemények tábora a háztartások hitelezésében is, de a tempó sokkal gyorsabb a lakáscélú hitelek, mint a fogyasztási hitelek terén (az előbbinél a szigorítók 14 százalékos többsége 3 százalékosra zsugorodott, az utóbbinál a 13 százalékból csak 10 százalék lett - arra tehát még egy darabig várni kell, hogy a magánfogyasztás hajtsa a fellendülést).
Még kevésbé örülhetnek azok, akik arra kíváncsiak, hogyan ítélik meg a bankok a közelebbi és a kicsit távolabbi kilátásokat. Az idei első negyedévben még akár romolhat is a helyzet: a mostani várakozások arról szólnak, hogy négy százalékra emelkedhet a még keményebb standardokat alkalmazók többsége, végképp ellentmondva az előző jelentés optimizmusának, amely már a lazítók felülkerekedését vetítette előre.
Az óvatosság az úr középtávon is: az ECB a mostani felmérésben először kérdezett rá arra, hogy mit várnak a bankok 12 havi horizonton belül és az derült ki, hogy lényegében ugyanazt, mint három hónapon belül. A kivétel a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelezés: itt a most folyó három hónapra csak mérsékelt javulást jeleznek előre a pénzintézetek - a feltételek romlásával számolók 2009 negyedik negyedévében még 5 százalékos többsége 2 százalékra szűkülhet -, 12 hónapon belül azonban már előállhat az a helyzet, hogy több bank enyhít a lakáscélú hitelek feltételein, mint amennyi szigorítja azokat.
Ami az általános szigor továbbélésének indoklását illeti, ebben most már kisebb szerepet játszanak a bankok szerint az olyan, a válságos időkben meghatározó kockázati tényezők, mint az általános gazdasági aktivitás, a pénzügyi szektor specifikus kilátásai, illetve a fedezetek kérdése. A bankszektor speciális helyzetének megítélésé már nem olyan egyértelmű.
A válaszok elemzése alapján elmondható, hogy a piaci finanszírozási források hozzáférhetősége, illetve a likviditási pozíciók terén érezhető javulás a negyedik negyedévben a hitelfeltételek enyhítését segítette elő - bár az előző felmérésben vártnál kisebb mértékben -, a tőkepozíciók javításának költségei viszont a szigorítást erősítették.
