Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újjáépítés, újragondolás - ezek a kulcsszavak Davosban, ha az idei fórum főszereplőjéről, a pénzügyi szektorról van szó. Amit újjá kell építeni, az a piaci szereplők közti bizalom, amit pedig újra kell gondolni, az a pénzügyi rendszer üzleti modelljei - a konkrét teendőkre viszont a kiszivárgott információk szerint nem túl konkrét javaslatokat tesz az a jelentés, amelyben a fórum által felkért bizottság felvázolja, hogyan is kellene újratervezni a globális pénzügyi rendszert. Ami akad, az viszont inkább a pénzintézeteknek kedvez, legyen szó akár az állami befolyásról, akár az ösztönzési rendszerről. Ez nem csoda, hiszen a bizottság tagjai a BBC értesülései szerint olyan nagy bankoknál, befektetési társaságoknál dolgoznak, mint a JPMorgan Chase, az Allianz vagy a Blackstone; azt a bankárok sem vitatják, hogy a hitelválság tanulságai alapján a globális pénzügyi rendszer reformra szorul, de a davosi témák kapcsán megkérdezettek szinte minden ezt elismerő nyilatkozathoz hozzáteszik: a túlszabályozás aláaknázná a remélt gazdasági fellendülést.
A megnyitó előtti helyzetkép, illetve a hivatalos programok szerint a világ vezető bankárjai - jóllehet többen mennek idén Davosba, mint tavaly, a legsötétebb válság idején - nem akarnak személy szerint nagyon előtérbe kerülni, kevésszer mutatkoznak vagy beszélnek a nagy nyilvános szekcióüléseken. Nagyobb súlyt kaphatnak viszont a szűkebb körű, sokszor informális találkozók, ahol szót lehet váltani Davos idei sztárjaival, a kormányzati illetékesekkel, a felügyelő hatóságok vezetőivel és a jegybankárokkal, mindazokkal, akiknek szavuk lehet abban, hogyan is néz majd ki az új pénzügyi világrend. A nyilvánosan mégis megszólaló pénzemberek eddig többnyire azt hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy az új szabályozás globális legyen - volt, aki egyenesen arra figyelmeztetett, hogy az országok egyedi lépései a nemzetek fölötti megoldásokat veszélyeztetik. Erre hozta fel példának a Reuters szerint a Barclays Capital vezetője, Bob Diamond azt, hogy a brit kormány különadót vet ki a banki bónuszokra, Joseph Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója viszont nagyvonalúbban azt emelte ki: a bankok a globális piacon működnek, ennek megfelelő mozgástérre van szükségük, nem produktív, ha különféle szabályozási keretekkel kell számolni.
Gyanakvóbb megfigyelők szerint a bankvilágban azért is hangsúlyozzák a globális, átfogó megoldások fontosságát, mert tudják, hogy ezek kidolgozása jó időbe beletelik, addig pedig kisebb kozmetikázásokat leszámítva mehet minden, ahogy eddig. Az időhúzásra azonban most kevesebb az esély, mint korábban: a kormányokat, a szabályozási kérdésekben illetékeseket, a jegybankárokat sürgeti, hogy el kell számolniuk valahogy a közvélemény előtt azokkal a száz- és ezermilliárdokkal, amelyekkel a válságért felelőssé tett pénzügyi szektort megmentették. Ezzel persze eszközt is kaptak a kezükbe, legalábbis ez derül ki abból az interjúból, amelyet Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke adott Davosba indulása előtt a The Wall Street Journalnek. Trichet - az egy nappal korábban megszólaló Mervyn Kinghez, a Bank of England kormányzójához hasonlóan - egyértelműen kiállt Barack Obama, az USA elnöke terve mellett, amely korlátozná a bankok méretét és tevékenységét: szavai szerint ez ugyanabba az irányba mutat, mint az ECB törekvése, amellyel azt akarja biztosítani, hogy a bankok a reálgazdaság finanszírozására fokuszáljanak. Az ECB elnöke az interjúban kifejtette: a pénzügyi rendszer eddigi normalizálódása nem a bankároknak vagy a rendszer spontán magatartásának köszönhető, hanem a kormányok és a jegybankok tevékenységének. A demokráciák nem fogadják el még egyszer, hogy az adófizetők terhére a GDP 25-30 százalékának megfelelő összegekkel támogassák meg a pénzügyi szektort - figyelmeztetett Trichet, utalva arra is, hogy vannak olyan pénzügyi intézmények, amelyek hajlamosak már megfeledkezni erről.
