Maradt az 1 százalékos rekordmélységben az eurózóna irányadó kamata, miután az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa tegnapi ülésén sem változtatott a tavaly május óta ezen a szinten álló rátán. A piac nem is számított másra; a legfrissebb Bloomberg-felmérés szerint az ECB legkorábban az idei negyedik negyedévben kezdheti meg a szigorítást - nyilván attól is függően, milyen tempójú lesz a fellendülés. A döntést követő szokásos sajtóértekezletén Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke kiemelte: a jelenlegi rátát megfelelőnek tartják az adott gazdasági körülmények közepette. Az árváltozások a monetáris politika szempontjából belátható időn belül fékezettek maradnak, e prognózis kockázatai kiegyensúlyozottak, az infláció rövid távon 1 százalék körül marad - jelentette ki Trichet. (Az ECB a valamivel 2 százalék alatti inflációt tartja kívánatosnak.) Távolabbra tekintve is mérsékelt, a jegybanki célszámnak megfelelő inflációt vár a jegybankelnök, miként az általános költségek és a bérek emelkedése is visszafogott marad.
Az ECB irányítói arra számítanak, hogy az eurózóna gazdasága mérsékelt ütemben bővül 2010-ben, de a fellendülési folyamat egyenlőtlen lesz a valutaövezeten belül és a kilátásokban sok a bizonytalanság. A jelenlegi növekedést támogató tényezők között egyesek csak időszakos érvényűek - emlékeztetett az ECB elnöke, hozzátéve, hogy a kormányzótanácsnak is folytatnia kell a rendkívüli likviditásbővítő intézkedések fokozatos kivezetését. Az állami ösztönző programok nyomán kialakult magas költségvetési deficitek, illetve adósságszintek az uniós alapszerződést és a stabilitási paktumot is fenyegethetik, így a kormányoknak reális kivonulási stratégiát kell választaniuk, megfelelően időzítve; Trichet szerint adócsökkentésekre legfeljebb középtávon lehet gondolni, amikor az adott országnak már elegendő mozgástere lesz egy ilyen manőverhez.
