Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ügyesen választott eszközt az Európai Központi Bank (ECB), amikor a korlátlan likviditásnyújtást állította átmenetileg politikája középpontjába - értékelték elemzők a múlt heti ECB-tender után az eurózóna központi bankjának májusi döntését. Az eurózóna központi bankja azt követően választotta a pénzkínálat-bővítést mint a válságkezelés fő eszközét, hogy május elején történelmi mélypontra, egy százalékra nyomta le irányadó kamatát: ezután júniusban meghirdette első olyan tenderét, amelyen annyi hitelt adott alapkamaton 12 hónapra a hozzá forduló bankoknak, amennyit csak kértek. Az első ilyen alkalommal több mint 1100 pénzintézet vette igénybe a lehetőséget, összesen 442 milliárd euró erejéig - szeptemberben már csak alig több mint feleannyian kértek mintegy 75 milliárdot. A decemberi, a kamatot változatlanul hagyó kormányzótanácsi ülés előtt az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet már jelezte, hogy hamarosan vége a korlátlan likviditásnak. A december 15-ei tenderen már változtattak a feltételeken: a 12 hónapra nyújtott kölcsön kamata az ECB-benchmark átlaga szerint változhat, vagyis a most részt vevők nem tudhatták pontosan, mennyibe kerül majd nekik a 2010. december 23-án visszafizetendő pénz. A piaci várakozások szerint az ECB 2010 első féléve után kezdheti meg a szigorítást, így az idei utolsó tenderlehetőséget kihasználó 224 banknak végül 1,05-1,25 százalék közti kamattal kell majd számolnia a közel 97 milliárd eurónyi kölcsön után, attól függően, hogy az ECB egyszer vagy kétszer emel-e majd. A mostani információk szerint a bank még egy korlátlan tendert tart, jövő márciusban, akkor azonban már csak hat hónapra tervezik a kölcsön futamidejét - azt nem tudni, hogy a kamatfeltételek hogyan változnak.
A tendereken részt vevő bankok száma, illetve az igényelt összeg látványosan csökkent az első akció óta - még ha a decemberin nőtt is az összeg a szeptemberihez képest -, ami elemzők szerint megkönnyíti az ECB kivonulását a válságkezelésből, így ugyanis nem kell majd drasztikus eszközökkel lecsapolnia a piac esetleges túlzott likviditását. Összességében a bankok is jól jártak, hiszen olcsó pénzből tudták biztosítani minimális tartalékaikat, így a válságban befagyott bankközi hitelezés is újraindulhatott - más kérdés, hogy egy a Reutersnek nyilatkozó elemző szerint az eurózóna bankrendszere mindennek eredményeképpen túlságosan is függ az ECB likviditási helyzetétől.
