Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Abu-Dzabi külön-külön veszi szemügyre Dubai kötelezettségeit és esetenként dönt arról, miként vesz részt azok teljesítésében - ez a lényege annak a nyilatkozatnak, amelyben egy magát megnevezni nem akaró abu-dzabi illetékes elmondta a Reutersnak, miként áll majd hozzá az emírség szomszédja megsegítéséhez. Hogy még világosabb legyen, a magas rangúnak nevezett megszólaló leszögezte: ez nem jelenti azt, hogy Abu-Dzabi magára vállalja Dubai minden adósságát.
A hét végére lassan kiderült: egyelőre nem is tudni, összesen mekkora adósságteherről van szó. Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) befektetési csillaga a védjegyévé vált hatalmas, extravagáns ingatlanberuházásokat hitelből hozta össze, adósságállománya augusztusban 80 milliárd dollárt tett ki, az idén februárban már meg is kellett segíteni egy az UAE jegybankjától érkező 10 milliárd dolláros kölcsönnel. Utóbbi akkor nagyrészt Abu-Dzabitól származott és a gesztust sokan úgy értelmezték - ami Dubainak se lehetett ellenére -, hogy a hét emírségből összeálló UAE fő olajtermelője nem hagyja a gödörben szövetségbeli társát, amely egyéb források hiányában a térség pénzügyi szolgáltatási és idegenforgalmi központjává formálta át magát (vezetője, Mohamed bin Rasid al Maktum tudatosan Hongkong és Szingapúr képét vázolta fel).
A dubai fejlesztések a pénzbőség éveiben gond nélkül folytak, a hitelezők és az ingatlanbefektetők nem nagyon firtatták, mennyiben épül homokra - nem csak a szó szoros értelmében - a sok dubai csoda a világ legmagasabb tornyától a mesterséges szigeteken kreált milliárdosparadicsomokig. A múlt hét közepén azután Dubai féléves halasztást kért az állami beruházási vállalat, a Dubai World (DW) 59 milliárd dollárra rúgó kötelezettségeinek teljesítésére. A halasztás vonatkozna a DW ingatlanfejlesztési részlege, a Nakheel PJSC 3,52 milliárd dollárnyi, nagyon rövid időn belül, már december 14-én lejáró kötvényére is (ez a beruházó építtette egyébként a mesterséges paradicsomot). A globális válság miatt már korábban is leállítottak fejlesztéseket, de a piaci szereplők úgy gondolták, az UAE egésze, illetve a térség olajhatalmai majd besegítenek Dubainak, ha kell. Pedig az UAE-t vagy annak tagjait erre semmi nem kötelezi: az 1971-ben, a britek kivonulása után létrejött szövetség alaptörvénye szerint mindegyik emírség önálló entitás, maguk rendelkeznek természeti és pénzügyi forrásaik fölött, a szövetségi kormányzatnak ezekhez nincs önálló hozzáférése, viszont nem is köteles helytállni valamelyik emírség adósságaiért.
A gyakorlatban az UAE egésze, illetve Abu-Dzabi azonban aligha hagyhatja sorsára a nemcsak luxusnyaralóhelyként, hanem pénzügyi központként is fontos Dubait, különben saját befektetéseiket is bukhatják: a Thomson Reuters által összeszedett banki információk alapján a Dubai World adósságainak mintegy ötöde jut csak nemzetközi bankokra (beleértve a szindikátusi hiteleket is). Dubai összadóssága ugyanakkor jóval több lehet az eddig a piacokon emlegetett 80-90 milliárd dollárnál - figyelmeztetett a UBS egy helyi ingatlanpiaci elemzője -, ha beleszámítják a most különféle eszközökkel mérlegen kívül tartott tartozásokat is. Nehezíti a tisztánlátást az is, hogy a bajban levő dubai társaságok egy része félig-meddig magánkézben van.
Nem lényegtelen viszont, hogy az UAE központi bankja - mint azt a hét végén bejelentették - külön alapot hozott létre a térség kereskedelmi bankjainak, amelyből finanszírozhatják a Dubai World adósságválsága miatt jelentkező ideiglenes veszteségeiket. A hitel költsége csak fél százalékkal magasabb a jegybank alapkamatánál.
