Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs egyedül Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke vezérigazgatója a pénteki, optimista nyilatkozatával. A régióban nagy kitettséggel rendelkező osztrák bankok is kommunikációs offenzívába kezdtek a befektetők irányába, bizonygatván, hogy kockázataikat a piac túl-, jövedelemtermelő képességüket pedig alulbecsli.
A bankvezér pénteki nyilatkozata szerint arra számít, hogy a napokban jelentősen drágulni fognak a bank papírjai, s az akkori 1300 forint körüli árfolyam közelében a bank folytatni fogja a saját részvényei vásárlását, hiszen a hitelintézet könyv szerinti értékének alig harmadán mozognak az instrumentumok. Márpedig ez, valamint a bank jövedelemtermelő képessége kiváló befektetéssé teszik az OTP-részvényvásárlást. (Nem kis magabiztosság kellett a bankvezér részéről ahhoz, hogy újra OTP-részvényvásárlásra buzdítsa a publikumot. Tavaly tavasszal kijelentette, az árfolyam alulértékelt, fundamentálisan jó alapokon nyugszik, s a globális hangulaton kívül semmi sem indokolja az akkori, ám a jelenleginél négyszer magasabb szintet.)
A bankrészvénnyel és a forinttal szembeni bizalom erősítését szolgáló Csányi-nyilatkozat után - amelyben a bankvezér azon véleményének is hangot adott, hogy a forint és a régiós valuták értékelése sokkal rosszabb, mint amit a valóság indokol - érkezett az MNB monetáris tanácsának hétvégi ülése. A testület nyilvánvalóvá tette, bizony ezen a szinten már érdekli a forint árfolyama, s mindent megtesz annak erősítése érdekében. Persze a piac általános véleménye az, hogy Magyarország megítélésén drasztikus költségvetési lépésekkel lehetne segíteni, így a politika, s a kormányzó szocialista párt erős érdekcsoportjai térfelén pattog jelenleg a labda.
Az osztrák pénzügyi szektor sem maradt ki a nyilatkozat-csatából. A jegybankelnök tegnapi megnyilvánulását, amely szerint az osztrák bankmentő csomag elegendő lesz arra, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat a nagybankoknál kezelje, kiegészítette az Erste elemzői gárdájának hét végi anyaga. Ebben, a tegnap már a Marketwatch.com oldalon is hosszan idézett elemzésben a bank szakemberei azt taglalják, mennyire is tévesek azok a pánikhangulatot generáló számítások, amelyek a régió hatalmas hitelkitettségéről szólnak. Az Erste szerint ez a nemzetközi sajtóban napvilágot látott számadatoknál tulajdonképpen jóval alacsonyabb, úgyhogy nem jogos a pánikkeltés.
A magabiztosságot sugalló nyilatkozatok közé illik egyébként a bank vezetőjének múlt heti nyilatkozata is, Andreas Treichl a CNBC-ben adta a világ tudtára, a 2 milliárd eurós állami tőkeemelés mellett 700 millió eurónyi privát tőkét is besöpörhet a bank.
A Raiffeisen ukrán leánybankjának vezetője szintén optimista hangot ütött meg: közölte ugyanis, hogy a tavalyi nyereséges év után idén is próbálják fenntartani a bank profitabilitását, amire meg is van az esély. A Calyon ukrán érdekeltségének vezetője pedig kifejtette: a hrivnya értékvesztése ellenére az ukránok törleszteni fogják hiteleiket, s ennek érdekében komoly nadrágszíj-összehúzásra is képesek. A Raiffeisen International árfolyama, ha nem is erre a hírre, de ma már emelkedni kezdett a Bécsi Értéktőzsdén.
