Bár Szlovákia az átlagbérek terén még mindig a visegrádi régió sereghajtója, a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően lemaradását egyre inkább ledolgozza. A Szlovák Statisztikai Hivatal (SSÚ) szerint például az iparban 2007 júniusa és 2008 júniusa között 10,2 százalékkal nőttek az átlagbérek, elérve a 22 750 koronát (179 725 forint). Az örök viszonyítási alapnak Csehország számít, ahol szintén meglódultak a bérek. A CTK cseh hírügynökség szerint 2008 első negyedében az országos átlagbér 22 531 cseh koronára rúgott (225 300 forint), ami 10,4 százalékkal több, mint 2007 hasonló időszakában, a bérmedián (ez alatt, illetve fölött keres a lakosság 50-50 százaléka) pedig 20 908 korona. A Merces.sk, a Merces.hu és a Merces.cz bérfigyelő honlap legutóbbi összesített adatai szerint a szlovákoknál a csehek 21 százalékkal, a magyarok pedig mindössze 2 százalékkal keresnek többet. A cseh bérek vonzerejét jelzi, hogy napjainkban mintegy 100 ezer szlovák állampolgár dolgozik a nyugati szomszédnál. Az autóiparban például a csehországi átlagbér 27 217 cseh korona, aminél a szlovákiai ennél 17 százalékkal alacsonyabb. Ilyen arányú különbségek mutatkoznak más ágazatokban is. Például míg Szlovákiában az elárusítók bruttó havi átlagbére 14 280 korona (111 385 forint), Prágában 22 800 szlovák koronától (177 850 forint) indul a kiskereskedelmi kereset. Szlovákián belül számottevőek a regionális bérkülönbségek is. Miközben 2008 első negyedévében a hivatalos adatok szerint 20 443 korona (161 500 forint) volt az országos bruttó átlagbér, addig Pozsony megyében 27 450 korona (216 855 forint), míg a sereghajtó kelet-szlovákiai Eperjes megyében csupán 15 255 korona (120 515 forint). A fővárosi fizetések olyannyira megdobják az országos átlagot, hogy az ország összes (hét) megyéje a pozsonyit leszámítva az országos átlag alatt marad. A pozsonyi SME napilap kedden éppen arról cikkezett, hogy az alacsonyabb szlovák bérszint a mostani recessziós időkben is segít megőrizni az ország versenyképességét.
Sidó Zoltán, Pozsony
