Szlovákiában az elmúlt tíz év folyamán megkétszereződtek az átlagbérek, s ez érvényes a nettó bérekre is, miközben az infláció üteme messze elmaradt ettől. Amiből adódóan a lakosság kiadási szerkezete is módosult: csökkent az élelmiszerekre fordított összegek aránya, miközben látványosan emelkedett a távközlésre (a mobiltelefonok penetrációja már eléri a 100 százalékot) és az internetre szánt összeg (a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya 2008 derekán túllépte a 20 százalékot). A nyaralásra, utazásra fordított kiadások súlya ugyancsak nőtt. A szlovák statisztikai hivatal (SSÚ) honlapján a háztartások kiadásainak 2006-os szerkezetét tüntették fel, ezért nehéz precíz összehasonlításokat végezni. Az SSÚ szerint 2006-ban egy egykeresős háztartás évente nettó 108 031 korona (837 240 forint) bevételből gazdálkodott, kiadása 105 847 koronára (820 314 forint) rúgott.
A legnagyobb kiadási tétel az élelmiszer volt 22 029 koronával (170 725 forint), ami az éves összbevétel 20,34 százaléka. Ám ha hozzávesszük az alkoholra és a dohányra szánt kiadásokat (2718 korona) is, akkor az további 2,5 százalékponttal növeli az élelmiszerek súlyát. A második helyen a lakásfenntartással kapcsolatos költségek álltak 20 570 koronával (159 417 forint), ez 19 százalékos arányt képvisel. Szlovákiában 2006 óta érdemben nem drágult a földgáz és a villamos energia, ezért e tétel súlya azóta valamelyest csökkent. A harmadik legnagyobb kiadási tétel a közlekedés (8840 korona, azaz 68 510 forint), 8,18 százalékos részesedéssel. Érdekes, hogy az üdülés és kultúra kategória (6979 korona, 6,46 százalékos arány) megelőzte a ruházkodás és lábbeli kategóriát (5962 korona, 5,52 százalék).
