Romano Prodi olasz kormányfő moszkvai látogatása alkalmából tegnap az orosz Gazprom és az olasz ENI 50-50 százalékos vegyesvállalat létrehozásában állapodott meg, amely a Dél-Európába irányuló, legalább 10 milliárd euróba kerülő gázvezetéket építené és működtetné. A megegyezés fontos lépés az Oroszországot Európával összekötő, évi 30 milliárd köbméter kapacitású Déli Áramlat megvalósítása felé. A két fél egyébként további partnerek csatlakozása elől sem zárkózik el - nyilatkozta Paolo Scaroni, az ENI vezérigazgatója. A Gazprom és az ENI még júniusban hozta nyilvánosságra a Déli Áramlat tervét: a gázvezeték az orosz Novorosszijszk és Bulgária között a Fekete-tenger alatt húzódna 900 kilométer hosszan, onnan vagy dél felé folytatódna Görögországon keresztül az olasz Puglia tartományig, vagy észak felé Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül Olaszországig. A szállítandó gáz egy része az ENI oroszországi gázmezejéről származik.
A Déli Áramlat elemzők szerint komoly kihívást jelenthet az EU által szorgalmazott Nabucco-projekt számára, amelynek célja, hogy csökkentse az EU függőségét az orosz gáztól. Brüsszeli illetékesek azonban tegnap siettek hangsúlyozni, hogy kitartanak a Nabucco mellett. A négy részt vevő ország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Románia egyaránt elkötelezett a projekt mellett - nyilatkozta Jozias van Aartsen, a Nabucco koordinátora, volt holland külügyminiszter. Magyarország a korábbi ingadozás után mára egyértelműen Nabucco-párti - tette hozzá. A Gazprom mindenesetre egy nappal korábban minden eddiginél erőteljesebb fenyegetést intézett az EU-hoz arra az esetre, ha az korlátozná az orosz állami gázszolgáltató hozzáférését az európai gázelosztó hálózatokhoz. Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes közölte, hogy ez mintegy 50 százalékkal megdrágítaná az orosz gázt az uniós országok számára. A Gazprom jelenleg az EU gázfogyasztásának 26 százalékát fedezi, amit 30 százalékra kíván növelni. Medvegyev szerint egyébként az Európába szállított földgáz átlagára jövőre átlagosan 300 dollárra emelkedik ezer köbméterenként az idei 263-265 dollárról.
Gáti Tibor