Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Különböző okok miatt válságossá válhat a világ tíz jelentős folyójának, köztük Európában egyedüliként a Dunának az állapota, ami súlyos nehézségeket okozhat azokban az országokban, amelyek lakói számára ezek ivóvízforrásul szolgálnak – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) elemzése. A veszély olyan komoly, hogy a káros következmények összemérhetők a globális felmelegedés okozta kockázatokkal. Végső soron egyre több konfliktushoz vezethet az emberek, a társadalmak között az elfogyó víz utánpótlásáért induló küzdelem. Súlyosbítja a gondokat, hogy a kormányok attól való félelmükben, hogy a globális felmelegedés miatt elapad országaik vízkészlete, újabb és újabb vízművek építésével igyekeznek megelőzni a bajt, ám ezzel többet ártanak, mint használnak, ugyanis lehetővé teszik a vízkivétel veszedelmes mértékű növekedését.
Az érintett folyók közül Amerikában a Rio Grandét és az indiai Gangeszt az emberi fogyasztást, illetve a mezőgazdasági termelést szolgáló túlzott vízkivétel fenyegeti, ami akár kiszáradásukhoz vezethet. Az Indust a globális felmelegedés veszélyezteti, mert a Himalája csökkenő gleccsereiből kapja vízutánpótlását, és hasonló okok miatt van veszélyben Afrikában a Nílus, és ezzel az azon folyó halászat. A vietnami Mekong a túlhalászattól szenved, a kínai Jangcét pedig a rettenetes ipari szennyezés fojtogatja. Az ausztráliai Murra-Darling biológiai egyensúlyát az Európából betelepült élővilág borította fel, például a ponty, amely 30 évvel megjelenése után már uralja folyót. A dél-amerikai Rio de la Plata, a Tibetben eredő Szalven és a Duna esetében a hajózás elősegítését célzó folyószabályozás, a gátak jelentenek kockázatot az ivóvíz kinyerése szempontjából. A WWF a Duna esetében azt javasolja, hogy tereljék át az áruszállítást a folyóról a vasútra.
