Szlovákiában januárban a decemberi 4,2-ről 3 százalékra mérséklődött a 12 havi infláció. Az elemzők ennél is nagyobb esésre, 2,6 százalékra számítottak az erős korona és az energiahordozók olcsóbbodása nyomán. Havi szinten 1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A 2009-re tervezett eurócsatlakozás feltételei közül Szlovákia esetében az inflációs kritérium teljesítését tekintik általában a legnehezebbnek, de a pozsonyi jegybank szerint ennek sem lesz akadálya. A bank előrejelzése szerint év végéig 1,5 százalékra esik a pénzromlás üteme, ami bőven elég, hiszen decemberben 2,9 százalékos inflációval már csatlakozni lehetett az eurózónához. A bank az elemzői várakozások szerint előbb-utóbb csökkenteni fogja a jelenleg 4,75 százalékos irányadó kamatot, az időzítésről azonban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint erre már a második negyedévben sor kerülhet, mások szerint csak az év második felében.
A Robert Fico vezette kormány mindenesetre az infláció leszorítása érdekében az eddiginél jobban a kezébe kívánja venni a hatósági árak szabályozását. A parlament a múlt héten elfogadta az eddig a kormánytól független árhivatal működéséről szóló új törvénytervezetet, amely csökkenti az intézmény függetlenségét a kabinettől. A gazdasági minisztérium szerint a módosítás lehetetlenné teszi, hogy a természetes monopóliumok visszaéljenek helyzetükkel, továbbá áttekinthetőbbé válik a villamos energia, a földgáz, a víz- és csatornadíj megállapítása. Ivan Miklos volt pénzügyminiszter viszont úgy látja: a módosítás megfosztja a hivatalt függetlenségétől, ezért a fogyasztók jogai is sérülhetnek. A hatósági árak mesterséges leszorítása szerinte visszaüthet, mert ennek árát a fogyasztók áttételesen – például a magasabb adókon keresztül – lesznek kénytelenek megfizetni, ráadásul a befektetők elfordulhatnak az ágazattól.
