Egy a NATO szakértői által készített háttértanulmány szerint a katonai szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy Moszkva az OPEC-hez hasonló gázkartellt hozhat létre – értesült a Financial Times. A bizalmas anyag szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy Oroszország, amely a világ legnagyobb gázkitermelője, Algéria, Katar, Líbia, valamint a közép-ázsiai országok és esetleg Irán bevonásával szövetséget hoz létre, amivel még inkább függő helyzetbe hozná Európát. A kartell ellenőrizné a világ jelenlegi gázszállítási kapacitásainak egyharmadát, illetve ismert gáztartalékainak kétharmadát. A NATO gazdasági bizottsága által jegyzett tanulmány szerint Oroszország már most is politikai céljainak elérésére használja gázszállítói monopóliumát Ukrajnával és Grúziával szemben. Dmitrij Peskov, a Kreml helyettes szóvivője szerint alaptalanok a dokumentum állításai, annál is inkább, mert készletei értékesítésében Moszkva éppen annyira függ európai vásárlóitól, mint azok tőle.
Energiaipari szakértők szerint több akadálya is van egy az OPEC-hez hasonló gázkartell létrehozásának. A legtöbb gázexportáló ország kitermelési rendszere sokkal fejletlenebb, mint olajipari technológiája, ezért erősen függ a megfelelő berendezéseket szállító külföldi partnereitől, másrészt a gáz árát, szemben az olajéval, hosszú távú szerződések alapján határozzák meg, gyakran az nyersolajárakhoz kapcsolva, ami igencsak megnehezíti, hogy a kitermelés szabályozásával manipulálják az árakat. Végül nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország jóval drágábban adja a gázt az európai országoknak, mint a belföldi fogyasztóknak, így nem érdeke az export korlátozása. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mindezek ellenére nemrégiben közzétett jelentésében megállapítja: bizonytalanságot okoz a földgázpiacon a lehetőség, hogy a nagy exportáló országok összehangolják technológiai befektetéseiket és kitermelési terveiket annak érdekében, hogy elkerüljék a fölös kapacitások kialakulását és magasan tartsák a gázárakat. Egyes piaci elemzők máris látják jelét annak, hogy Oroszország és Algéria visszafogják befektetéseiket. Ha ez párosul a világ gázmezőin jelentkező, a kitermelési projekteket akadályozó munkaerő- és acélhiánnyal, az hosszabb távon komoly felhajtóerőt gyakorolhat az árakra.
