A távol-keleti konkurencia miatt 2010-ben a román textilipari termelés várhatóan több mint 20 százalékkal visszaesik a jelenlegi szinthez képest – írja a Ziarul Financial. A román üzemekben, amelyek többsége szerződéses alapon gyártja a nagy nyugati cégek – többek között a Zara, a Dolce & Gabbana, a Christian Lacroix, az Escada, a Lacoste és a H&M – modelljeit, jelenleg 9,5 milliárd euró értékű árut állítanak elő; a pénzügyi szaklap szerint ez 4 év alatt 7,5 milliárd euróra csökken. A visszaesés oka, hogy a cégek az olcsóbb munkaerő reményében a gyártás jelentős részét a Távol-Keletre telepítik. A Románia mellett kitartó gyártók viszont várhatóan főként a piac középső és felső részét célozzák meg, aminek eredményeként a textilipari átlagbér 2010-ben akár az 1500 lejt, a jelenlegi iparági átlag háromszorosát is elérheti.
A román ipari termelés mindazonáltal növekszik: a statisztikai hivatal szezonálisan korrigált adatai szerint májusban az ipar kibocsátása éves szinten 11,8 százalékkal nőtt. Az áprilisi éves bővülés 8,5 százalékos volt, a havi összevetés azonban már rapszodikusabb: áprilisban az előző hónaphoz képest 8 százalékkal nőtt a termelés, májusban viszont közel 2 százalékkal elmaradt az áprilisitól. A munkaerő-piaci helyzet egyértelműen javult: a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 14 700-zal, 481 200-ra csökkent, a ráta a hónap végén 5,6 százalék volt, 0,1 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. A lakosság a kedvező mutatók ellenére sem különösebben optimista: az INSOMAR közvélemény-kutató július eleji felmérése szerint a románok 41,6 százaléka véli úgy, hogy rosszabbul él, mint egy évvel korábban, 41 százalékuk pedig semmiféle változást nem érzékel. Az ország kilátásait illetően azonban változott a közvélemény: míg tavaly a megkérdezettek 51 százaléka vélte úgy, hogy a gazdaság visszaesésben van, ez az arány július elején már csak 39 százalék volt; a fejlődés mellett 22,5 százalék tett hitet.
A román gazdaság egyik legfőbb problémája továbbra is az infláció, amely a májusi 7,3 százalék után júniusban 7,1 százalékra csökkent ugyan, de még mindig jóval meghaladja a jegybank 4–6 százalékos év végi célkitűzését.
