Az eredetileg tervezett január 1. helyett legkorábban február 1-jén léphet életbe az Egyesült Államok és hat közép-amerikai ország közötti vámhatárok lebontását jelentő Közép-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CAFTA), és akkor is csak részlegesen. A csúszást az magyarázza, hogy a szerződő felek nem teljesítették a hatálybalépéshez szükséges törvényhozási, illetve szabályozási kötelezettségeiket. A megállapodást májusban írták alá, a washingtoni kongresszus pedig augusztusban adta rá áldását. Jelen állás szerint a legkorábban Honduras, El Salvador és Guatemala csatlakozik ténylegesen is a szabad kereskedelmet lehetővé tevő övezethez, majd Nicaragua, illetve a Dominikai Köztársaság következhet. Az aláíró felek közül Costa Rica az egyetlen, amely még nem is ratifikálta a szerződést, és szakértők szerint az is elképzelhető, hogy végül hatra csökken az eredeti hétről a CAFTA-országok száma.
Az Egyesült Államokban sokan kritizálták a szabad kereskedelem kiterjesztését a közép-amerikai régióra, a vámhatárok lebontásától ugyanis féltik az alacsony hozzáadott értéket termelő iparágakat, mindenekelőtt a textil- és cukoripart. George W. Bush elnök ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a CAFTA békét és fellendülést hoz majd, így az egész régió számára előnyös lesz. Az Egyesült Államok piacára bejutó közép-amerikai országokban sem egységes a megállapodás megítélése, leginkább a textilipar örül neki, az agrártermelők, a szakszervezetek, illetve a kisvállalkozások azonban jellemzően ellenzik. A CAFTA hatálybalépéséig az eddig is érvényben levő preferenciális szabályok vonatkoznak a közép-amerikai országokra.
Kolozsi Pál