Egyre inkább tartanak az egekbe szökő üzemanyagárak gazdasági és politikai hatásaitól az európai kormányok, ezért lépéseket tesznek az árszint csökkentése vagy legalább a további drágulás megakadályozása érdekében. A kelet-közép-európai térségen belül még mindig Magyarországon a legdrágább a benzin. Ennek ellenére nemcsak nálunk, hanem a régió más országaiban is lépnie kellett a kormányoknak az áremelkedés megfékezésére vagy legalább kompenzálására. A szlovák kormány a magas benzinárak – és az októbertől 20 százalékkal dráguló lakossági földgáz – miatt a rászorulók esetében havi 230 koronával (1473,3 forint) növeli a lakásfenntartási hozzájárulást, és emelkedik a gépjárműhasználatra szoruló rokkantnyugdíjasok havi benzinpénze is. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter több ízben is nyomatékosan leszögezte, hogy az üzemanyag jövedéki adóját nem hajlandó csökkenteni, mivel a kisebb adó okozta áresést úgyis lenyelnék a forgalmazók. Varsó ezzel szemben a jövedéki adó csökkentése mellett tette le a garast, a lengyel kormány szeptember 15-étől jelentősen mérsékli a benzin árának adótartalmát, hogy megfékezze a gazdaság lassulásával fenyegető áremelkedést. Az ólommentes benzin jövedéki adója a literenkénti 1,57 zlotyról (97,6 forint) 0,25 zlotyra csökken, a gázolajé (1,1 zloty) viszont nem változik. Nem nyúl ilyen radikális eszközökhöz a cseh kormányzat, az infláció elszaladásától egyelőre még nem tartó Prága szerint ugyanis elég, ha hivatalosan kéri az Európai Uniótól, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást az OPEC tagállamaira a kitermelés növelése érdekében.
A határon túli üzemanyagárak gyakran csábítják 1-2 órás „átrándulásra” a magyar gépjármű-tulajdonosokat; e túrák a kormányzati intézkedések ellenére népszerűek maradhatnak. A magyar vámhatóság közelmúltból származó tapasztalatai szerint mindazonáltal sikerült valamelyest letörni a benzinturizmust: a leginkább érintett északkelet-magyarországi területen három mobil laboratóriumot indított be a Vám- és Pénzügyőrség (VP), amelyek főként mezőgazdasági gépek és tehergépjárművek (beleértve az autópálya-építkezéseken használt járműveket is) üzemanyagtankjából vesznek mintát, majd azt a helyszínen 10 perc alatt bevizsgálják. Amennyiben az üzemanyag nem felel meg a magyar szabványoknak (az ukrán üzemanyagnak például magasabb a kéntartalma), akkor szankcionálnak. Míg a nyáron indult akció első heteiben minden harmadik megvizsgált minta származott külföldi, többnyire ukrán benzinkútból, addig mára 15 százalékra csökkent az ellenőrzések találati aránya. Az ellenőrzések hatékonyságát pedig a határ menti, helyi benzinkút-tulajdonosok is megérzik, akik szerint a hatósági jelenlétnek köszönhetően nőtt a térségben a legális forgalom. A VP honlapján elérhető statisztika szerint a 33. hétig összesen 420 esetben folytattak vizsgálatot üzemanyaggal kapcsolatban, és 82,7 ezer liternyit foglaltak le, több mint 60 millió forint értékben.
A 280–300 forintos sávban tanyázó árak ellenére a vámhatóság összességében bővülő üzemanyag-forgalmat tapasztalt az elmúlt időszakban: míg a benzinértékesítés stagnált, gázolajból többet vásároltak a fogyasztók. Ennek megfelelően az üzemanyagok jövedéki adójából származó bevétel is meghaladja az időarányosan előirányzott értéket: augusztus végéig 262,6 milliárd forint folyt be, az év végére pedig 402,1 milliárdos bevételt irányoz elő a költségvetési törvény. Nagy János vezérőrnagy szerint ez részben a hatóság intenzívebb ellenőrzési tevékenységének köszönhető.
Kolozsi Pál
Sidó Zoltán
Böröcz Petra