Molnár Barbara
Az idegenforgalom egyik legfontosabb szektora a vallási turizmus, hiszen nemzetközi szinten ez adja a forgalom mintegy 30 százalékát – szemben például a kulturális turizmus alig 10 százalékával. Bár kétségkívül a mohamedán, illetve a katolikus vallás hívei utaznak a legtöbbet, ez a fajta turizmus szinte minden vallással összefüggésbe hozható. A zarándokutak célállomásai lehetnek például a Biblia vagy a Korán színhelyei, az adott egyház központjai, a szentek életének állomásai vagy azok a helyek, ahol valamilyen „csoda” történt. A zarándokút célja lehet akár vezeklés vagy gyógyulni akarás is. A világ legkeresettebb helyei Izrael, Róma, Mekka, Bizánc, de számtalan más olyan kegyeleti hely van (Lourdes, Fatima, Medzsugorje), amelyek forgalmára valóságos ipar épült. A zarándokok általában az utazások egyszerűbb, olcsóbb fajtáját választják, ráadásul az utazások nagy része valamilyen ünnephez kapcsolódik, jól tervezhető és szinte teljesen független az időjárástól.
Magyarország nem igazán célja a zarándokoknak, de Budapesten az egyszerű turisták számára is szinte kihagyhatatlan program a Szent István Bazilika, a Mátyás-templom vagy akár a Dohány utcai zsinagóga. Különlegesség, hogy egyes tanítások szerint Dobogókőn található a világ szívcsakrája, amely a buddhisták által nagyon kedvelt célpont. A katolikus hívők által kedvelt célállomások a búcsújáróhelyek és a Mária-kegyhelyek – ilyen Máriapócs, Hédervár, Esztergom vagy Pannonhalma –, a reformátusok által leginkább keresett helyek Debrecen, Sárospatak és Vizsoly. Az elmúlt években egyre felkapottabb lett Makó és Sátoraljaújhely a haszid zsidók körében. Az utóbbi városban van eltemetve Teitelbaum Mózes csodarabbi, a haszidizmus magyarországi elterjesztője, Makón pedig az egyik legnagyobb ilyen közösség élt.
