Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon bejegyzett egyházak hitéleti támogatása az úgynevezett egyszázalékos szisztéma szerint működik. Ennek egyik részét a felajánlott szja 1 százaléka adja. Az összeg és a felajánlók száma évről évre nő – mondta el a NAPI Gazdaságnak Gulyás Kálmán, az egyházügyekért felelős címzetes államtitkár. A támogatás másik része a befizetett személyi jövedelemadó 0,9 százaléka. Ez az idén valamivel több mint 11 milliárd forint, amelyet 118 egyház között osztanak szét, az egyszázalékos felajánlások aránya szerint. A közfeladatot ellátó egyházi intézmények – iskolák, kórházak, szociális otthonok – állami finanszírozása két forrásból történik. Az állami finanszírozás 60 százalékát az ellátottak után járó normatív hozzájárulás teszi ki. A fennmaradó 40 százalékot úgynevezett egyházi kiegészítő normatíva adja. Erre az oktatási területen előleget kapnak, majd a hiányzó részt a tárgyévhez képest csaknem kétéves csúszással folyósítja a költségvetés, mivel az önkormányzatok által a tárgyévben oktatásra fordított költségeket csak az adott esztendőt követő zárszámadási törvény tartalmazza. Az ennek megfelelő átlagértéket kapják meg az egyházi oktatási intézmények a következő év decemberében – tudtuk meg Veres Andrástól, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárától.
A szociális intézmények esetében jelentős változás volt az elmúlt évben: míg korábban a normatív finanszírozás 48 százalékát adta a kiegészítő normatíva az állami és az egyházi intézményeknél egyaránt, ez az arány az állami intézményeknél 60 százalékra emelkedett, az egyháziaknál viszont 45 százalékra csökkent. A katolikus egyház számára nyújtott normatív állami hozzájárulás összege 2003-ban mintegy 29 milliárd forint volt. A jelenleg az Alkotmánybíróság előtt álló beadvány – amit három hazai keresztény egyház indítványozott – az ellen emel kifogást, hogy a 2005-ös költségvetés nem biztosítja az önkormányzati intézményekkel azonos finanszírozást. További bevételek származhatnak az ingatlanok tulajdoni rendezéséből, illetve az örökjáradékokból. Egy 1998-as rendelet szerint 1700 egykori egyházi ingatlan tulajdonjogát kell rendezni 2011-ig. Ha az épületre igényt tart az adott vallási közösség, akkor visszakapják, ellenkező esetben pedig pénzbeli kárpótlásra tarthatnak igényt. Még 800 ingatlan sorsát kell rendezni; a kormány szándéka az, hogy a kifizetéseket, illetve az épületek visszaadását néhány éven belül – jóval a 2011-es határidő előtt – véghezvigyék. Gulyás szerint ez 2005-ös árakon számolva összesen 30-32 milliárd forint kiadást jelentene az államnak. Ugyanakkor örökjáradék jár azon ingatlanok után, amelyeket nem kértek vissza, de bizonyíthatóan valamelyik egyház birtokában voltak. Idén erre 7 milliárd forintot fizet ki az állam, és az összeg általában évi 5 százalékkal emelkedik. A járadékösszeg azonban több esetben töredékében sem tükrözi az ingatlanok valódi értékét. A Mazsihisz tájékoztatója szerint az ingatlanoknak csak töredéke került a járadékösszegbe. Az egyházfinanszírozást az ugyanilyen elnevezésű törvényen kívül különböző megállapodások is szabályozzák. Ilyen az 1997-ben született vatikáni megállapodás, amelynek teljesülését jelenleg vizsgálják.
