Az Európai Unió versenyhatóságait az utóbbi egy-két évben valósággal elárasztják a bejelentések, amelyekben a vállalatok meggyónják kartellbűneiket. A 2002 elején életbe lépett reform teljes vagy részleges amnesztiát biztosít a bűnbánóknak, így a cégek egyre inkább hajlanak rá, hogy önként beismerjék a piaci verseny szabályainak megsértését. Mario Monti leköszönő versenyügyi EU-biztos szerint az azóta eltelt kevesebb mint három év alatt 92 vállalat kért mentességet vagy enyhítést, míg a korábbi, 1996-os szabályozás alá eső hat évben összesen 80-an jelezték együttműködési szándékukat.
A kartellek azokon a piacokon alakulnak ki leggyakrabban, amelyeken a termékek felcserélhetők, és a cégek, amelyek nehezen tudják áruikat differenciálni, megegyeznek egymással az árverseny kivédése érdekében. A versenyhivatal legutóbbi skalpjai gipszkartont és rézcsöveket gyártó vállalatok, de folyamatos vizsgálatok folynak a gumiipari és a fürdőszoba-felszereléseket előállító cégek háza táján is.
Az új szabályozás szerint a hatóságokkal egy adott kartell tagjai közül elsőként együttműködő cégnek akár a teljes pénzbírságot is elengedhetik, a második büntetését 30-50, a harmadikét 20-30, a többiekét pedig maximálisan 20 százalékkal mérsékelhetik. A büntetés felső határa az éves árbevétel 10 százaléka. A legnagyobb összeget, 462 millió eurót 2001-ben rótták ki a Hoffman-La Roche AG-ra a vitaminárak manipulálása miatt. A versenyügyi biztosi székben hétfő óta Neelie Kroos ül, aki legfontosabb feladatának a kartellek elleni küzdelmet tekinti. A holland üzletasszony azonban, mint ismeretes, korábban több tucat nagyvállalat igazgatótanácsának is tagja volt, ezek egyikénél, a Ballast Nedam építőipari cégnél mind a holland, mind az uniós versenyfelügyelet vizsgálatot folytat.
Csaba Ferenc