Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő tíz évben az élelmiszertermelés – különösen a fejlődő országokban – meghaladja a keresletet, így tovább tart az élelmiszerárak csökkenésének világméretű folyamata – állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a következő tíz év kilátásairól szóló jelentésében. A vizsgált időszakban évente 1,6 százalékkal nő a gabona- és 2,7 százalékkal az olajos magvak termelése, míg vajból 3,8, tejből 5,6 százalékkal lesz több. Ugyanakkor az OECD-országok részesedése az élelmiszerek világtermelésében jelentősen visszaesik – a sovány tejporé 12, a vajé 9, a sertés- és marhahúsé, valamint a sajtoké 3-5 százalékkal. A fogyasztásban való részesedés ugyancsak csökkenni fog: a marhahúsé a tavalyi 61-ről 2013-ra 54 százalékra, a sertéshúsé 42-ről 39-re, a vajé 37-ről 31 százalékra.
A jelentés élesen bírálja a fejlett ipari országokat, amelyek a mezőgazdaságnak nyújtott jelentős állami támogatásokkal torzítják a kereskedelmet és akadályozzák a harmadik világ gazdasági növekedését, mivel a szubvenciók tovább növelik a jövedelmi különbségeket és lenyomják az árakat, kiszorítva a fejlődő országok termelőit a piacokról. Az OECD-országok 2002-ben összesen 229,7 milliárd dollárt költöttek élelmiszer-termelésük támogatására, ez tavaly 257,3 milliárdra emelkedett. Ráadásul a támogatás a termelés nagyságán alapul, így eleve nem a leginkább rászoruló termelők kapják. A 2002-es 94,8 milliárd dollár után az Európai Unió tavaly 120,4 milliárddal szubvencionálta az élelmiszer-termelést, Japán 42,8 helyett 44,7 milliárddal, az Egyesült Államok viszont 40,8 milliárd dollárral szemben 38,9 milliárddal. Ez a három tétel együtt az OECD harminc országa által nyújtott mezőgazdasági támogatás közel 80 százalékát teszi ki.
Az OECD nem teljesen kielégítőnek, de a jó irányba tett lépésnek minősítette az Európai Unió tavaly júniusban indított agrárreformját – a bővítés várható hatásaival a jelentés nem foglalkozik.
