Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új szomszédsági politika címmel a brüsszeli bizottság tegnap elfogadta azt a tervet, amely a most lezajlott bővítés után meghatározza az Európai Unió politikáját azokkal a vele szomszédos országokkal, amelyek belátható időn belül nem lesznek az unió tagjai. A dokumentum országonként meghatározza az EU stratégiáját, amely szorosabb politikai, pénzügyi és gazdasági kapcsolatokat, valamint közös akciókat irányoz elő a politikai párbeszéd és demokratikus reformok fejében. A legfőbb cél, hogy ne jöjjenek létre új választóvonalak az unió és szomszédai között.
A résztvevők – Ukrajna, Moldova, Marokkó, Izrael, Jordánia, Tunézia és a Palesztin Hatóság – már elfogadták az egyeztetett szöveget, és folyik a velük megvalósítandó akciótervek kidolgozása, amelyekre, mint Günter Verheugen szomszédságpolitikai biztos elmondta, 2006-ig 255 millió eurót szánnak.
Ukrajna és Moldova szeretné erősen lerövidíteni az akciótervek futamidejét, hogy minél előbb tagjelöltté válhassanak. Oroszország a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében külön szabályozza kapcsolatait az EU-val. Belarusszal a demokrácia szabályainak megsértése miatt Brüsszel csak a diplomáciai kapcsolatok minimumát hajlandó fenntartani. A következő hullámban, valószínűleg még ősszel, létrejöhetnek a közös akcióprogramok Egyiptommal, Libanonnal és Algériával, s már rég eldöntötték, hogy a kaukázusi köztársaságoknak – Grúziának, Örményországnak és Azerbajdzsánnak – is felajánlják az együttműködés lehetőségét, ami hozzájárulhat a térség stabilizálásához és az életszínvonal emelkedéséhez – írta az EUpolitix.com.
