A német intézményi befektetők derűlátása tavaly augusztus óta nem tapasztalt mélypontra zuhant, miután növekszik az aggodalom, hogy az eurózóna gazdasági fellendülése gyenge, és a madridi merényletek újra ráirányították a figyelmet a terrorveszélyre - derül ki a 313 német intézményi befektető, elemző és közgazdász megkérdezése alapján a ZEW kutatóintézet által elkészített felmérésből. A ZEW indexe, amely így elsősorban a német tőzsdei árfolyamok alakulásának a kilátásaira utal, a februári 69,9-ről márciusban 57,1 pontra zuhant, holott a piacon az árfolyamok emelkedésébe vetett bizalom ilyen nagy mértékű megingására nem számítottak: a Reuters konszenzusa 66 pontot ígért. A válaszok közül 171 a madridi merényletek előtt érkezett be, és belőlük 59,1 pont adódott volna, ugyanakkor a terrortámadás után beérkezett 142 válasz átlaga már csak 55,9 pont volt.
A befektetők leginkább a tavaly 0,1 százalékkal csökkent, de az idén újból növekvő gazdaság kifulladásától tartanak - véli az MM Warburg elemzője, noha a madridi merényletek óta a januárban még másfél éves csúcson lévő DAX tőzsdeindex három hónapos mélypontra került. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy januárban az ipari termelés és a feldolgozóipar megrendelésállománya egyaránt csökkent, a félvezetők iránti kereslet pedig februárban másfél év után első ízben romlott.
Az exportőrök körében azonban nyoma sincs a pesszimizmusnak, sőt: az exportáló vállalatokat tömörítő BGA szövetség számítása szerint az idén a külkereskedelem 139 milliárd eurós rekordtöbbletet produkál. Ezt arra alapozzák, hogy a kivitel 3,8 százalékos növekedése bőven meghaladja az import 3 százalékos bővülését. A BGA úgy véli, hogy az euró 1,22-1,28 dolláros árfolyamával a vállalatok némi erőfeszítéssel együtt tudnak élni, az átlagosan 33 dolláros olajár pedig - más szakértők véleményével ellentétben - nem jelent komoly veszélyt a világgazdaság növekedésére, így a német exportra sem.
Bana Péter