A múlt év második felében megindult és az idén felgyorsul az eurózónában a gazdasági fellendülés, amit a legtöbb előremutató jelzőszám is alátámaszt – áll az Európai Központi Bank (ECB) tegnap közzétett havi jelentésében. A folyamatot a monetáris politika is segíti: az infláció csak kis veszélyt jelent, így a jelenlegi kamatszint megfelelő, annál is inkább, mert a belső kereslet még gyenge Az ECB ezzel gyakorlatilag megismételte azokat az érveket, amelyekkel Jean-Claude Trichet bankelnök a múlt héten indokolta, hogy az igazgatótanács nem változtatott a 2 százalékos irányadó kamaton. Óvatosan fogalmaz az ECB, mert nem akar sem kamatemelési, sem kamatcsökkentési várakozásokat gerjeszteni – mondta a Commerzbank elemzője. A kamatpiaci szereplők többsége már a múlt heti döntést követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem várható monetáris enyhítés az ECB-től: jelenleg csak az elemzők 20 százaléka számít az első félévben bekövetkező kamatcsökkentésre, de a legtöbben az év hátralévő részében sem várnak változást.
A növekedés feltételezett gyorsulása mellett a monetáris enyhítés ellen szól az is, hogy az euró az utóbbi három héten jelentősen gyengült a dollárhoz képest. Ezzel párhuzamosan az ECB-hez közelálló források már csak 1,30 dollárra teszik azt a maximumszintet, amelyet a bank még hajlandó intervenció nélkül tolerálni, szemben a korábban említett 1,35 dollárral – írta a Bloomberg. Az alacsonyabb fájdalomküszöböt indokolhatja, hogy az ECB igazgatótanácsán belül egyáltalán nincs egyetértés a gazdasági növekedés kilátásairól. A havi jelentés ugyan egyforma esélyt ad a vártnál gyorsabb, illetve a vártnál lassabb bővülési ütemnek, de Ernst Welteke, a német jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy nagyobb a kockázata a kisebb növekedésnek, mivel bizonytalan a belső kereslet és a devizapiaci folyamatok alakulása.
Bana Péter