Az új, még nem végleges baloldali lengyel kormánykoalíciónak a legnagyobb ellenzéki párt, az Állampolgári Platform (PO) támogatásával sikerült első olvasatban keresztülvinnie a parlament alsóházán Jerzy Hausner gazdasági csúcsminiszter megszorító törvényjavaslatainak első csomagját. A kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD), a vele szövetséges újbaloldali Munka Uniója (UP) még csak parafálta a koalíciós szerződést a Roman Jagielinski volt mezőgazdasági miniszter vezette 15 fős, független képviselőkből álló frakcióval (FKP) – a szerződést hivatalosan valószínűleg ma írják alá. Ezzel a kormány mintegy 220 szavazatra számíthat a 460 fős szejmben, ami további függetlenek támogatásával jó esélyt ad arra, hogy a reformcsomag többi részét is keresztül tudják vinni. Az azonban biztos, hogy a múlt hét végi diadalmenet nem folytatódik, mert a PO ellenzi a további költségvetési megszorításokat, így a kisebbségi kormány sorsa akár egyetlen szavazaton is múlhat.
A megszavazott törvénymódosítások – elsősorban a nyugdíjak inflációkövető rendszerének megváltoztatásával – 12,74 milliárd zloty (1 dollár=3,94 zloty) megtakarítást jelentenek a költségvetésnek 2007 végéig, vagyis közel negyedét a programban előirányzott 54,7 milliárdnak. Ugyancsak jelentős hozzájárulás ehhez, hogy a szejm harmadik olvasatban is elfogadta a katonai kiadások 5,6 milliárdos szűkítését négy év alatt. A cél a költségvetési hiány leszorítása az idei 5,7 százalékról 2008-ig 3 százalékra, a maastrichti küszöb alá. Ez a gazdaság stabilizálása mellett szerves része és feltétele az euró bevezetésének.
A Parkiet, a varsói tőzsde lapja szerint a piac pozitívan fogadta, hogy a törvényjavaslatok átmentek, s úgy tűnik, bízik a reformprogramban, amit a zloty enyhe erősödése fejezett ki: a valuta csúcsa közelében maradt 4,84-as euróárfolyamával. Még egyértelműbb volt a tőzsde reakciója – pénteken mindhárom varsói tőzsdeindex rekordot állított fel, igen magas, 600 millió zlotys forgalom mellett. A befolyásos Rzeczpospolita című lap elemzője ezt elsősorban a jó 2003-as gazdasági eredményeknek és a Hausner-program körüli politikai vihar elültének tulajdonította. Aggasztónak minősítette azonban, hogy a nagy felfutás mögött ugyanannak a forró külföldi tőkének a beáramlása állhat, amely a budapesti és a prágai értéktőzsdét is csúcsra járatja az uniós csatlakozás előtti zárórában. Emlékeztetett rá, hogy a hasonló 1994-es és 2000-es hossz után ez a tőke éppoly gyorsan távozott, mint ahogy bejött, hosszan elhúzódó besszt hagyva maga után.
