Terminátornak lenni könnyebb, mint Kalifornia kormányzójának - elemzők szerint hamar erre a belátásra juthat Arnold Schwarzenegger, ha bejön a közvélemény-kutatások jóslata, és megnyeri a mai kaliforniai kormányzóválasztást. A szövetségi állam, amely közel 1400 milliárd dolláros bruttó hazai termékével önmagában a világ ötödik legnagyobb gazdasága volna, az elmúlt évek gyengélkedése nyomán mára kritikus helyzetbe került. A júliussal kezdődött költségvetési évben deficitje előreláthatóan 38 milliárd dollár lesz, ami az állami kiadások egyharmadának felel meg. E kiadások az elmúlt négy évben 40 százalékkal bővültek - miközben a gazdaság csak 12 százalékkal nőtt -, ám a kampány során egyik jelölt sem beszélt lefaragásokról. Ez érthető, hiszen olyan, a kaliforniaiak által szentnek tartott területekhez kellene hozzányúlniuk, mint az oktatás, az egészségügy vagy az infrastruktúra-fejlesztés. Elemzők szerint ezért nem marad más választás, mint az adók emelése, noha ez a kampányban szintén tabutéma volt.
Kalifornia bízhat abban is, hogy a gazdaság fellendülése - és különösen a számára meghatározó technológiai szektor megerősödése - javítani fogja az állami pénzügyeket. A bevételek 60 százalékát a személyi jövedelemadókból származó bevételek adják, így az állam számára nagy érvágást jelentett, hogy három év alatt 2 százalékkal, 6,6 százalékra nőtt a munkanélküliség. Ez fél százalékponttal magasabb az országos átlagnál, és a romlás döntően a technológiai ágazat visszaesésének tudható be. Az elmúlt két és fél évben a mezőgazdaságon kívül 328 ezer állás szűnt meg, s ebből 237 ezer jutott az átlagosnál jobban fizető technológiai gyártó és szolgáltató cégekre. A szektornak az évtized elején bekövetkezett megroggyanása oly módon is hatott a költségvetésre, hogy a tőzsdei buborék kipukkadása miatt visszaestek a magánszemélyek tőkenyereségéből származó adók: a 2000/2001-es költségvetési évben még 17,6 milliárd dollár folyt be ebből, idén már csak 5,3 milliárd dollárral számolnak.
Papp Zoltán